A csernobili katasztrófa után a sugárszennyezettség miatt sokáig csak távolból lehetett fényképeket készíteni a felrobbant 4-es reaktorról és környékéről, ráadásul az ott dolgozóknak kisebb gondjuk is nagyobb volt, minthogy beltéri képeket készítsenek. Az első ilyen fotók nagyjából tíz évvel a katasztrófa után készültek.
A kísérteties fotón a világ legmérgezőbb radioaktív anyaga, az úgynevezett kórium látható. A kórium nem egyféle anyag, hanem a hatalmas hőtől megolvadt radioaktív üzemanyag, grafit, beton és más helyszínen lévő anyagok keveréke. A katasztrófa idején lávaszerűen ömlő anyag lehűlve elefántlábnak nevezett képződményt hozott létre.
Az elefántláb még egy évtizeddel a katasztrófa után is olyan erősen sugárzott, hogy minden valószínűség szerint ez okozta a kép szemcsésségét az előhíváskor.
Így keletkezett az elefántláb
Miközben a radioaktív felhő magasan az erőmű fölé emelkedett, nagy területen megmérgezve a vidéket, az üzemanyagrudak lent megolvadtak, az izzó anyag áthatolt a reaktorköpenyen, és létrejött a kórium, amely talán a legmérgezőbb anyag a földön.
Bár a világon már legalább ötször kialakult laboratóriumon kívül kórium, egyedül Csernobilban tört ki a tárolóhelyről.
Mivel nem volt víz, ami lehűtötte volna a masszát, a radioaktív olvadék egy héten keresztül áramlott át az üzemen, magába olvasztva a betont és a homokot. A mérgező láva lefelé folyt, és végül átégette magát az épület padlóján. Amikor a nukleáris felügyelők első ízben eljutottak a térségbe hónapokkal a robbanás után, 11 tonna ilyen anyagot találtak, amely három méter széles szürke masszába tömörült a lenti gőzelosztó folyosón.
Ezt a dermedt anyagot nevezték el elefántlábnak.
Az évek folyamán az elefántláb lehűlt és megrepedezett. De hőmérséklete még ma is a környezetéé fölött van, a radioaktív anyagok lebomlása által termelt hő miatt.
