Anthony O’Hear, a University of Buckingham professzora a magyar alaptörvényből idézve „az anya és az apa közös felelősségére” hívta fel a figyelmet.
„A család a legerősebb intézmény, amely megvédheti a gyerekeket és a társadalmat is a totalitárius trendekkel szemben” – jelentette ki, hozzátéve: a szülők ismerik a legjobban a gyermeküket, így ők tudják a legjobban, mit kellene tenni azért, hogy megfelelő oktatásban részesülhessenek.
A professzor rámutatott, hogy az ENSZ emberi jogi egyezménye szerint a szülőknek alapvető joguk, hogy megválasszák gyermekeik oktatását. Ez a jog azonban a gyakorlatban nem adatik meg, sőt a kormányzati doktrínák sok országban még a független magániskolákba is beszűrődnek – mondta Anthony O’Hear, aki szerint vissza kellene állítani a szülők választási jogát. „Ezt úgy lehet megtenni, ha az oktatást mint szakpolitikát, visszavesszük az államtól” – állapította meg.
Angela Gandra, a brazil nőügyi, családügyi és emberi jogi minisztérium korábbi államtitkára, az Ives Gandra Jogi, Filozófiai és Gazdasági Intézet elnöke azt hangsúlyozta, hogy a családnak elsődleges szerepet kellene betöltenie az oktatásban, sok szülő ebben mégis „hiányosságokkal küzd”.
A jó oktatáshoz fel kell hívni a családok figyelmét a szerepükre, mert sokan nincsenek tisztában azzal, hogy a tanítás, a nevelés a szülő feladata – mondta. Úgy fogalmazott: „Csak beteszik a gyereket az iskolába és nem csinálnak semmit.” A változás érdekében Brazíliában több programot is indítottak a közelmúltban, amelyek a családi kötelékek erősítéréről, a családok szerepvállalásáról szólnak – tette hozzá a korábbi államtitkár.
Mihalec Gábor párterapeuta, nemzetközi előadó, tréner azt emelte ki, hogy a szülőknek és a pedagógusoknak szövetségesként kell együttműködniük a gyerekek nevelésében. Ez különösen a krízishelyzetekben – például a szülők válása esetén – fontos – fűzte hozzá. arra hívta fel a figyelmet, hogy a család jelenti a stabilitást és a biztonságot a gyermekek életében. A szakember fontosnak nevezte a családokban a közös étkezések, közös időtöltés szerepét is. Elengedhetetlen, hogy a szülők és gyerekek részesei legyenek egymás életének, „lépjenek be egymás világába” – mondta.
Carlos Hoevel, az argentin Center of Studies in Economy and Culture igazgatója arról beszélt: fontos, hogy a szülők ne teljesítendő kötelességként, hanem belső szükségletként tekintsenek részvételükre a gyermekük oktatásában. Mint mondta, erősíteni kell a családokat, mert a család adja azt a „mélyen gyökerező, megingathatatlan erőt”, amely lehetővé teszi, hogy a gyerek később helyt álljon a társadalmi szférában és ellen tudjon állni a posztmodern, technokratikus ideáknak.
Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének vezetője úgy vélte: az oktatáson belül „a történelem lesz a következő csatatér” Európában. A történelemoktatásról elmondta, Magyarországon sok évszámot, sok adatot és forrást felhasználva, kronológiai sorrendben tanítják ezt a tantárgyat, az európai mainstream oktatási törekvések azonban „fellazítanák ezt, és modern szociológiai témákkal, 21. századi tartalommal, többi között LMBTQ- tartalmakkal” töltenék meg a tananyagot. Setényi János szavai szerint szükséges a konzervatív pedagógia hagyományának megerősítése. Hozzátette: a zárt gondolkodású politikai nacionalizmust és a woke-gondolatot egyaránt el kell kerülni, helyette olyan kifinomult, kognitív pedagógiai módszerre van szükség az oktatásban, amely képessé teszi a fiatalokat arra, hogy komplex történelmi helyzeteket kezelni tudjanak.
A filozófia oktatásban betöltött szerepéről szóló panelbeszélgetésen Lánczi András, az MCC Politikai Filozófia Európai Központjának vezetője kijelentette: az európai kultúra alapja a filozófia. „Filozofálás nélkül a kultúránk egy idő után összeomlana” – jelentette ki. Hozzátette, filozófiaoktatás és a filozofálás között különbséget kell tenni. A professzor problematikusnak nevezte, hogy a filozófia ideológiává vált a modern korban.
A filozófia arra jó, hogy felismerjük, azonosítsuk a problémákat – magyarázta. Hozzátette: a felismerésnél nem szabad megállni, a megértést folyamatosan mélyíteni kell.
Az MCC 2019 óta szervezi meg rendszeresen a Budapest Summit konferenciát, az elmúlt években többi között az orosz–ukrán háború gazdasági következményeiről, a béke lehetőségeiről és a migrációról is tanácskoztak. Az idei, kétnapos rendezvény fókuszában az oktatás áll. A szakemberek egyebek mellett olyan kérdésekre keresik a választ, mint a család szerepe az oktatásban vagy hogy mennyiben engedhető be a technológia a tanterembe – olvasható a program honlapján.
