Talán már megszokott tény, hogy a Föld 365 nap alatt tesz meg egy teljes kört a Nap körül, de ez az út valójában körülbelül 365 és egynegyed napig tart.
Négy év elteltével a maradék órák egy teljes napot tesznek ki. A szökőévben ezt a plusz napot hozzáadjuk a február hónaphoz, így az a szokásos 28 nap helyett 29 napos lesz.
Az éves felzárkózás ötlete az ókori Rómába nyúlik vissza, ahol az emberek naptára 365 nap helyett 355 napot tartalmazott, mivel a naptár a Hold ciklusain és fázisain alapult. Észrevették, hogy a naptáruk kezd kibillenni az évszak során, ezért kétévente egy plusz hónapot kezdtek hozzáadni, amelyet Mercedoniusnak neveztek el, hogy pótolják a hiányzó napokat.
Kr. e. 45-ben Julius Caesar római császár bevezette az Egyiptomban kifejlesztett naptár alapján készült naptárat. A február négyévente egy plusz napot kapott, hogy a naptár összhangban legyen a Föld Nap körüli útjával. Caesar tiszteletére ez a rendszer ma is Julián-naptár néven ismert.
De nem ez volt az utolsó módosítás. Az idő múlásával az emberek rájöttek, hogy a Föld útja nem pontosan 365,25 nap – valójában 365,24219 napot vett igénybe, ami körülbelül 11 perccel kevesebb. Így a négyévenkénti egy teljes nap hozzáadása valójában egy kicsit több korrekció volt, mint amennyire szükség lett volna.
1582-ben XIII. Gergely pápa aláírt egy rendeletet, amely egy kis kiigazítást eszközölt. Négyévente továbbra is szökőév volt, kivéve az „évszázados” éveket – a 100-zal osztható éveket, mint például 1700 vagy 2100 –, kivéve, ha azok 400-zal is oszthatók voltak. Talán kicsit rejtélyesnek hangzik, de ez a kiigazítás még pontosabbá tette a naptárat, és ettől kezdve Gergely-naptárként ismerték.
Mi lenne, ha nem lennének szökőévek?
Ha a naptár nem végezné el ezt a négyévenkénti kis korrekciót, akkor fokozatosan kiesne az évszakokhoz való igazodásból. Évszázadok alatt ez azt eredményezné, hogy a napfordulók és napéjegyenlőségek a várttól eltérő időpontokban következnének be.
A világ más naptárai saját időszámítási módszerekkel rendelkeznek. A zsidó naptár, amelyet a Hold és a Nap is szabályoz, olyan, mint egy nagy kirakós, 19 éves ciklussal. Időről időre szökőhónapot iktat be, hogy a különleges ünnepek a megfelelő időben történjenek.
Az iszlám naptár még ennél is egyedibb. A Hold fázisait követi, és nem ad hozzá plusz napokat. Mivel egy holdév csak körülbelül 355 nap hosszú, az iszlám naptárban a legfontosabb dátumok minden évben 10-11 nappal előbbre kerülnek a napnaptárhoz képest.
Például a Ramadán, az iszlám böjti hónap az iszlám naptár kilencedik hónapjára esik. 2024-ben március 11-től április 9-ig tart, 2025-ben március 1-29. között, 2026-ban pedig február 18-tól március 19-ig ünneplik.
A csillagászat eredetileg a mindennapi életünk értelmezésének egyik módja volt, amely a körülöttünk zajló eseményeket az égi jelenségekkel kapcsolta össze. A szökőévek koncepciója jól példázza, hogy az emberek már a korai időkben rendet találtak a kaotikusnak tűnő körülmények között.
