A veszettség fő terjesztője a vörös róka, amelynek hazai állománya mintegy hatvanezer egyedre becsülhető. A veszettség a vadon élő és a házi emlősállatokra, valamint az emberre egyaránt veszélyt jelent, ezért a kutyák veszettség elleni védőoltása kötelező, a macskáknak pedig ajánlott.
A veszettség állatról emberre terjedő halálos fertőzés, amit a Lyssa-vírusok okoznak. A fertőzés jellemzően az állat váladékaival terjed, például harapással, marással az állat nyálán keresztül vagy a veszett állat tejének fogyasztásával.
A vírus az idegek mentén terjed, a központi idegrendszerbe eljutva agyvelőgyulladást okoz, mely beavatkozás nélkül minden esetben halálos kimenetelű.
Fertőző forrás lehet a róka vagy a kutya, macska, farkas, madarak (vadmadarak), erdei vadak, denevér, mókus, juhok, marhák, sertések stb.
A harapástól, karmolástól számítva a tünetek megjelenéséig akár hetek, hónapok is eltelhetnek. Minél közelebb van a vírus bejutásának helye az agyhoz, annál hamarabb jelennek meg a tünetek.
Az első, bevezető szakaszban influenzaszerű tünetek jelentkeznek, mint a gyengeségérzés, a lehangoltság, az álmatlanság, a láz, a fejfájás és az étvágytalanság.
A sebzés helye érzékeny és fáj, de a harapás helyén kellemetlen vagy viszkető érzet, zsibbadás is előfordulhat. Ez a szakasz akár 2-10 napig is tarthat.
A második, izgatottsági szakaszban akut nyugtalanság, nyelési görcsök, szorongás, dührohamok jelentkeznek (így ezt a szakaszt dühöngő szakasznak is hívják), tipikus a víziszony, a garatizmok görcse, a beteg rekedt és félrenyel. Előfordulhat tudatzavar, delírium és hallucinációk is jelentkezhetnek. Ez a szakasz 2-3 napig tart, a láz egyre erősödik, remeg és nyáladzik a beteg.
A harmadik, bénulásos szakaszban a száj, a garat- és gégeizmok görcsei miatt a beteg a nyálát nem tudja lenyelni, erősen „nyáladzik”. A hangok, fények is görcsöket válthatnak ki, a beteg egyre gyengébb. Végül bénulás, kóma lép fel, majd beáll a halál.
Ha a klinikai tünetek kialakulnak, a betegség és a halálos kimenetel már általában visszafordíthatatlan. Eddig összesen 20 emberi túlélőt dokumentáltak.
Amennyiben bármilyen állat megharapta, megkarmolta, veszett állatot nyúzott vagy annak tejét itta, azonnal orvoshoz kell fordulni, mert a veszettség korai beavatkozás nélkül csaknem minden esetben halálos az emberre nézve.
Az állatharapások szakszerű kezelése érdekében keresse fel a területileg illetékes sebészetet vagy baleseti sebészeti ügyeletet!
A vírus jelenléte a nyálban, vérben (embernél és állatnál egyaránt) és az elhullott állat agyvelőjének szövettani vizsgálatával is kimutatható. A mintát, ha az állat befogható, az állatorvos küldi a laboratóriumba.
Ha háziállat harapta meg, az állatot 15 napra karanténba kell helyezni megfigyelés céljából. A róka expozíció minden esetben veszettségre gyanús és haladéktalanul el kell kezdeni a postexpozíciós oltási sorozatot az embernél.
A veszettségre gyanús expozíciót a kezelőorvosnak jelentenie kell a járványügyi hatóságoknak, akik elkezdik az aktív immunizálást a Védőoltási Módszertani Levél ajánlása szerint.
Amennyiben a fertőzésnek alapos gyanúja áll fenn, oltási sorozatot kell adni, azért hogy a betegség ne alakuljon ki.
Az oltási sort időben el kell kezdeni (lehetőleg már az expozíció napján).
Amennyiben vadon élő állattal került kontaktusba azonnal értesítse a háziorvost! A fertőzött vadon élő állatok megtévesztően szelídeknek mutatkozhatnak, viselkedésük azért változik meg, mert a vírusfertőzés esetükben is tudatzavart okoz.
Objektum doboz
Fontos és kötelező a kutyák évenkénti veszettség elleni oltása is.
Magyarországon a rókákat szájon át vakcinálják: kis élelmiszercsomagokat helyeznek el az élőhelyükön, melyek tartalmazzák a vakcinát, ezt a rókák megeszik.
A kutyákat kötelező, a macskákat pedig ajánlott beoltatni veszettség ellen, különösen akkor, ha kertben vagy szabadban is mozgó állatról van szó, amely találkozhat fertőzött, vadon élő állatokkal.
Az Európai Unióban érvényes kisállatútlevélnek viszont érvényességi feltétele a veszettség elleni védőoltás megléte a macskák esetében is.
