Áder János volt köztársasági elnök pénteken a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában felidézte, Gy. Németh Erzsébet azzal vádolta a húgát, hogy 2011-ben, amikor először merült fel a gyanúja, hogy a bicskei gyermekotthon vezetője pedofil cselekményt követ el, húga tudomást szerzett az ügyről és nem tett semmit. Továbbá jutalomból a hallgatáséért előléptették és államtitkár lett.
Ez egy rágalmazó kijelentés, hazugság, minden valóságalapot nélkülöz – mondta a volt államfő, közölve: ezért két pert indítanak, rágalmazásért, és személyiségi jog megsértése címén.
Áder János elmondta, az akkor főosztályvezető húga felmentette a munkavégzés alól az igazgatót, fegyelmi eljárást indított és büntetőfeljelentést tett, amelynek nyomán 11 hónapig nyomoztak. A bíróság majd eldönti, megfelel-e a valóságnak az a kijelentés, hogy a húga nem tett semmit – tette hozzá.
A volt államfő elmondta azt is, Dobrev Klára közösségi oldalán megjelent egy fotómontázs, bejegyzés, és azt írta, hogy Áder János testvére is bűnös a pedofilbotrányban. „Bizonyíték nincs, bírósági ítélet nincs, de Dobrev Klára már ítéletet hirdet” – fogalmazott Áder János, majd kijelentette: Dobrev Klárának is felelni kell majd ezért a rágalmazásért a bíróság előtt.
A volt köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a magyar országgyűlési és az európai parlamenti képviselők „nem bújnak” majd a mentelmi jog mögé.
A kegyelmi jogkörről beszélve Áder János elmondta, az ilyen eljárások kétszereplősek 1990 óta. „Harmadik szerepelőnek nem osztottak lapot, az egyik szereplő az igazságügyi miniszter, a másik szereplő pedig a köztársasági elnök és mindkettőjük szakmai csapata” – fogalmazott. Tehát – mint hangsúlyozta –, sem másik kormánytagnak, sem másik miniszternek, sem a miniszterelnöknek, sem külső személynek „nem osztottak lapot”.
Áder János azt mondta, azt látni, hogy Orbán Viktor kormányfőt bele akarják keverni a bicskei pedofilügybe, de az ő államfői tisztségnek tíz éve alatt „egyszer sem fordul elő, hogy a miniszterelnök kérést fogalmazott volna meg vagy akár csak kérdést intézett volna hozzám bármilyen kegyelmi ügyben”. Pedig volt olyan ügy, ami megosztotta a Fidesz-frakciót, de ennek ellenére sem a képviselőcsoport, sem a kormányfő részéről, „sem senki más részéről soha semmiféle próbálkozás nem volt” – jelentette ki Áder János.
Arra a felvetésre, hogy akkor ezek szerint kormányfő nem is tudhatott a döntésről, azt mondta: nem tudhat róla, hiszen az igazságügyi miniszter előterjesztését nem kell látnia a miniszterelnöknek, és szerinte a mindenkori kormányfőnek „kisebb gondja is nagyobb annál, mint hogy kegyelmi ügyekkel foglalkozzon”.
Áder János elmondta, a kegyelmi eljárás célja, hogy ha kiderülnek olyan családi, egészségi, szociális tények az elkövetőről, amelyek indokolhatják a kegyelmet, akkor ezeket az államfő mérlegelheti és kegyelmet adhat neki.
Közölte, tíz év alatt 6210 ügyet kellett elbírálniuk, és ebből 119 esetben született pozitív döntés.
A nyilvánosságról Áder János elmondta: több tízezer kegyelmi eljárás lehetett 1990 óta, minden esetben az eddigi köztársasági elnököknek ugyanazt azt eljárást kellett lefolytatniuk és ugyanazokat a szempontokat kellett mérlegelniük. A volt államfő azt mondta: erősen megfontolná, hogy az egész eljárásrendet megváltoztassák csak azért, mert „most született egy hibás vagy hibásnak tűnő döntés”. Hiszen nem ismerjük az indokokat – jegyezte meg.
Áder János hangsúlyozta: a kegyelmi eljárásban nem arról döntenek, hogy az illető bűnös vagy nem bűnös, „nem egy újabb bírósági fórumról van” szó. Nem arról van szó, hogy rosszul végezte a munkáját a nyomozóhatóság, az ügyészség vagy a bíróság. A döntés arról szól, hogy emberi szempontok alapján kegyelemre jogosult-e az elkövető vagy sem – fejtette ki.
