Egy vizsgálat kimutatta, hogy a rossz térbeli navigáció 25 évvel korábban jelezheti a betegséget, mint ahogy a tünetek általában kezdődhetnek
A tudósok szerint ez biztosíthatja a betegség lehető legkorábbi diagnózisát – ami kulcsfontosságú a kezelés, valamint a lehetséges megelőzésre irányuló kutatás szempontjából.
Az Alzheimer’s and Dementia című folyóiratban megjelent tanulmány részeként a University College London (UCL) kutatói 100 emberből álló csoportot kértek meg arra, hogy VR-headsetet viselve navigáljanak egy virtuális valóság környezetben.
A 43 és 66 év közötti résztvevők mindannyian hajlamosnak minősültek az Alzheimer-kórra.
Ez vagy azért volt így, mert a családjukban előfordult a betegség, vagy mert rendelkeztek a betegség fokozott kockázatával járó génnel, vagy mert életmódbeli kockázati tényezőkkel, például alacsony testmozgással éltek.
De mindannyian tünetmentesek voltak, vagyis nem mutatták az Alzheimer-kór jeleit.
Emellett mindannyian körülbelül 25 évvel fiatalabbak voltak a demencia kialakulásának orvosilag becsült koránál.
A vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az Alzheimer-kór kialakulásának nagyobb kockázatával rendelkező emberek „gyengébbek” voltak a VR-navigációs feladatban.
Ugyanakkor más kognitív teszteken, például a memóriával kapcsolatos teszteken nem mutattak megfelelő károsodást, ami arra utal, hogy a rossz térbeli navigáció évekkel vagy évtizedekkel az egyéb tünetek megjelenése előtt kialakulhat.
A kutatás azt is megállapította, hogy a térbeli navigációs zavarok a férfiaknál erőteljesebben jelentkeztek, mint a nőknél.
„Ez rávilágít arra, hogy tovább kell vizsgálni a férfiak és nők Alzheimer-kórral szembeni eltérő sebezhetőségét, és hogy mind a diagnózis, mind a jövőbeli kezelés szempontjából fontos a nemek figyelembevétele” – mondta Chan professzor.
