Ha háborúba kell menni, akkor ukrán. Ha Németországba menekül a háború elől, akkor rögtön magyarnak számít, aki meg akarja károsítani a német államkasszát.
Németországban a külföldiek központi nyilvántartásában jelen pillanatban 1139689 ukrajnai menekült szerepel, közülük 941559-en megkapták a törvény szerint kijáró tartózkodási engedélyt. Ezek a számok a nyilvántartást tükrözik, de valójában senki nem tudja, mennyien jöttek Németországba és mennyien mentek tovább, hiszen a vízumkötelezettséget eltörölték, ukrán útlevéllel a schengeni határon belül és persze a németországi tartományok között is szabadon lehet ki-bejárni. Érdekes a menekültek országon belüli eloszlása: a hazájukhoz közelebbi kelet-német területeken sokkal kevesebben vannak, mint a gazdag déli és nyugati tartományokban. A nemek megoszlása is beszédes, kétharmad nő és egyharmad férfi, összességében a menekültek egyharmada kiskorú, az átlagéletkor negyven. A statisztika azt mutatja, hogy a fiatalabb generáció, a jövő nemzedéke hagyja el Ukrajnát, az idősebbek otthon maradnak.
Az ukrajnai menekültek Németországban különleges státuszt élveznek: megválaszthatják, hol szeretnének lakni, ezért legtöbben privát lakásokban, házakban vagy hotelekben élnek, és mindössze nyolc százaléknyi csórónak jutott a közösségi menekültszállás. A közvélemény-kutatási adatok szerint a menekültek fele hosszú távon sem akar visszatérni Ukrajnába, itt rendezkedik be, itt akar új életet kezdeni.
A német állam mindent megtesz azért, hogy az ukránok jól érezzék magukat. Nem kell várniuk a menekültjog elbírálására, automatikusan megkapják a tartózkodási engedélyt. Eredetileg egy évre szólt a tartózkodás, de az EU úgy határozott, hogy a háborús menekültek esetében legyen ez három év, tolják ki 2025. március 1-ig. Az EU a háború elhúzódására is számít, ezért a határozatok toldozgatása helyett most már minden tagországra kötelező központi szabályozásban gondolkodnak.
A németek rögtön törvényt alkottak az új helyzet kezelésére. Az ukrán háborús menekült más kategóriába esik, mint az egyéb menedékkérő. Talán azért, mert a vak is látja, hogy Ukrajnában tényleg háború van és így még jobban ki tudják fejezni szolidaritásukat. Talán azért, mert az ukránok mégiscsak európai fehér emberek (micsoda diszkrimináció a BLM-el szemben!). Ez az új törvény kimondja, hogy az ukránok a német polgárokhoz hasonló juttatásokra jogosultak, és az egyébként a német munkanélkülieknek járó alapellátást, a„Bürgergeld”-et kapják. Ez nevében is jelzi, hogy őket polgároknak tekintik. A 2024-es költségvetés az ukránoknak fizetendő Bürgergeldet hatmilliárd euróra teszi, de az állam fizeti utánuk a társadalombiztosítási és nyugdíjjárulékot, a lakbért és a rezsiköltséget. Jogosultak az egészségügyi és szociális ellátásokra, családi és gyermeknevelési pótlékokra, továbbképzési támogatásra és persze dolgozhatnak is. Csak minden ötödik ukrán dolgozik, minden ötödik pedig munkanélkülinek számít. A munkaerőhivatal nyilvántartásában félmillió ukrán van munkaképesként regisztrálva, de ez korántsem jelenti azt, hogy dolgoznának. Többségük nem is tud, mert egyedülálló szülőként neveli a gyermekét, erre kap ellátást, vagy most tanul németül az integrációs kurzuson
Egyszóval a befogadás politika nagy tehertétel a német társadalom és a költségvetés nyakán. Ezért aztán a minisztériumban elhatározták, hogy felülvizsgálják a jogosultságot. Több mint ötezer ukrán menekültet világítottak át, akiknél fennállt a csalás gyanúja. Vannak ugyanis olyan ukrajnai menekültek, moldávok, románok, szlovákok, fehéroroszok, magyarok, akiknek kettős állampolgársága van. Ilyen esetben a vizsgálat szerint a menekültnek ezekhez az országokhoz kellene fordulnia.
A menekültügyi hivatal az átvizsgált 5609 esetből 208 magyar csalót emelt ki, akik jogosulatlanul jutottak a Bürgergeldhez és a státusszal járó minden szolgáltatáshoz, megkárosítva ezzel a német államot. Legalábbis a sajtó csak a magyarok visszaéléséről tudósított. (Átvizsgálva a különböző statisztikákat, feltűnt, hogy lakosságarányosan legtöbb menekültet befogadó tizenöt európai ország között Magyarország neve nem szerepel. Minden Ukrajnával szomszédos ország rajta van ezen a listán, csak mi nem. Ha ellenezzük a háborút, nem szállítunk fegyvert, akkor nem is vesszük ki a részünket a szolidaritásban? Az ukrajnai magyar menekült csaló a német hivatal álláspontja szerint?)
Képzeljük el ezeket a magyarokat! Ukránnak adják ki magukat, hiszen ukrán útlevelük van. Hogy magyarázza el a német hatóságnak, hogy ő valódi ukrajnai menekült, ott született, ott él, ha nem is saját akaratából, hanem történelmi okok miatt. Őshonos kisebbség. De mégsem lehet az, mert az ukrán törvények többek között a magyarokat sem ismerik el őshonos kisebbségnek. Az ukrán felfogás szerint, ha egy etnikai kisebbségnek van többségi nemzetállama, akkor menjen oda, mert az ukrán nemzetállamban ő csak zárvány, zavaró idegen test. Az ukrán állam mindent meg is tesz az asszimiláció, az ellehetetlenítés vagy az elűzés érdekében. Akit az ukránok nemzeti kisebbségnek elismernek, azok a krími tatárok, a magyar, szlovák, román etc. menjen haza az övéihez!
Szóval áll a hivatalban ukrán útlevelével a kárpátaljai magyar, és nem tud szót érteni a kirendelt német-ukrán tolmáccsal, mert az nem tud magyarul, azon a nyelven, amin ő beszél, ami neki az anyanyelve. Államnyelv? A mi kárpátaljai magyarunknak harminc éve még az oroszt kellett volna államnyelvként beszélnie, előtte a csehet, holott ő szülőföldjén, a most éppen Ukrajnához tartozó Kárpátalján élő (nem migráns) magyar. A hivatalnok a hivatalban neve mellé írja, hogy csak magyarul beszél, ráadásul kiderül, hogy kettős állampolgársága van. Gondolom, ezek után a 208 kiszűrt magyart kitoloncolják, ukrajnai magyarnak nem jár a Bürgergeld, csak az igazi ukrajnai ukránnak.
Több cikket elolvastam ebben a témában és úgy látom sem a német hivatalok, sem az újságírók, sem a kommentelők sokasága nem érti a probléma gyökerét. Tájékozottabb olvasó tudja, hogy „Berehove” a magyar határ közelében van, így – ismerve a korrupt magyarokat – feltételezi, hogy emberünk úgy vásárolta az ukrán útlevelet, hogy aztán a német államot megkárosítsa. Feltételezem ezek után, hogy azt sem értik, amikor mondjuk, hogy magyarok harcolnak és esnek el a háborúban. Talán azt gondolják, hogy zsoldosok, mint van német, brit, francia etc. zsoldos az ukrán kötelékben.
Jobban tenné a kárpátaljai magyar, ha Magyarországon maradna. Innen biztos nem adnák ki katonának a hadvezetés és az ukrán elnök követelésére.
A szerző történész
