2024. március 1. péntek. 17:07
A brit Környezetvédelmi, Élelmiszer- és Akvakultúra-tudományi Központ (Cefas) és a spanyolországi Cádizi Egyetem tudósai 14 példányt gyűjtöttek össze, miközben Anglia délnyugati partjainál és a Cádizi öbölben végzett rutinszerű halászati felméréseket végeztek. A brit vizekben több mint 100 tengeri csigafaj él, de ez a faj valami kicsit szokatlan volt.
A „krémszínű és agyagszínű, fehér pöttyökkel tarkított” leírás szerint új faj a Pleurobranchaea britannica nevet kapta, és körülbelül 2-5 centiméter hosszú. Kezdetben az élőlény jobb oldalán található jellegzetes oldalsó kopoltyú miatt a kutatók azt gondolták, hogy a Pleurobranchaea meckeli egy másik változatáról lehet szó, amely jellemzően Szenegálban található. Ezt a fajt azonban még soha nem látták az Egyesült Királyság vizeiben, ami arra késztette a tudósokat, hogy megkérdőjelezzék a begyűjtött minta valódi kilétét.
„Izgalmas látni, hogy a rutinszerű halászati felmérések még mindig vezethetnek ilyen felfedezésekhez. Csak két példány rövid vizsgálata kellett ahhoz, hogy biztosak legyünk abban, hogy a Pleurobranchaea egyik fajára bukkantunk. Ez azért volt izgalmas, mert az Egyesült Királyság vizeiben, sőt, még ilyen messze északon sem dokumentáltak más fajt ebből a nemzetségből” – mondta Ross Bullimore, a Cefas tengerökológusa, a tengeri csigát leíró tanulmány társszerzője az IFLScience-nek küldött nyilatkozatában.
Végül a példányokat egy spanyolországi kutatócsoportnak küldték el, ahol a kutatók alaposan megvizsgálták mind a DNS-t, mind a szerkezetet összehasonlították az ismert fajokéval. Arra a következtetésre jutottak, hogy a példány egy vadonatúj faj.
A tengeri csigák az egyik legszínesebb és legváltozatosabb állatcsoport, némelyikük hihetetlen tulajdonságokkal és egyedi megjelenéssel rendelkezik. Képesek zsákmányuk egyes részeit is magukba fogadni, akár a sejteket újrahasznosítva a fotoszintézishez, akár mérgező állatok fogyasztásával mérgezővé válni.
A Pluerobranchea fajokat általában oldalnyílású tengeri csigákként ismerik, mivel kopoltyúik a test jobb oldalán helyezkednek el, így képesek oxigént kivonni a vízből. A brit vizekben talált tengeri csigák egyetlen más csoportja sem rendelkezik ezzel az anatómiával, így a csapat leírása szerint a jellegzetes levélszerű – vagy „kenu lapát” szerkezetű – oldalsó kopoltyú riasztotta őket, hogy olyasvalamit találtak, amit korábban nem találtak a brit vizekben.
A kutatók szerint a faj elterjedési területe egészen Spanyolország déli részéig, sőt Portugália partjainál is előfordulhat. A nemzetség két másik faja a Pleurobranchaea meckeli és a Pleurobranchaea morosa. Az előbbi a Földközi-tengerben él, és még Szenegálnál is megtalálható. A második sokkal ritkább és kevésbé ismert. Ez azonban nem jó hír, mivel a kutatók szerint az éghajlatváltozás miatt ez a faj a hőmérséklet emelkedésével északabbra húzódhat a vizekben.
A csapat azonban nagyon örül, hogy felfedeztek egy vadonatúj tengeri csigafajt. „Gyakran feltételezzük, hogy mindent tudunk az Egyesült Királyság vizeiben található fajokról, de ez csak azt mutatja, hogy még mindig nagyon sok tanulnivaló van a saját kertünkben” – mondta Bullimore.
