Visszatért a brit nagypolitikába George Galloway

MH/MTI
2024. március 1. péntek. 22:41

A választást az északnyugat-angliai Manchester vonzáskörzetébe tartozó Rochdale választókerületben tartották, miután a körzet előző, munkáspárti alsóházi képviselője, Sir Tony Lloyd januárban elhunyt.

Galloway a péntekre véglegessé vált adatok szerint a voksok 39,7 százalékát szerezte meg.

A kormányzó Konzervatív Párt jelöltje, Paul Ellison 12 százalékot szerzett, a Munkáspárt színeiben induló Azhar Ali a szavazatok alig 7,7 százalékát kapta.

Alitól a Labour a kampány idején megvonta a hivatalos támogatást, miután nyilvánosságra került egy hangfelvétel, amelyen a jelölt antiszemitának minősített kijelentéseket tett.

Galloway az általa öt éve alapított Brit Dolgozók Pártjának (Workers Party of Britain) vezetőjeként indult az időközi választáson, és győzelme azt jelenti, hogy a brit sajtóban rendszerint populista szélsőbaloldali erőként jellemzett párt először szerzett alsóházi mandátumot.

A 70 éves George Galloway több évtizedes politikai pályafutását szinte folyamatos belpolitikai botrányok kísérték.

Kijelentései és radikálisan Izrael-ellenes politikai álláspontja miatt gyakran vádolják antiszemitizmussal, a 2003-as iraki háború előtt pedig kizárták a Munkáspártból, miután arab tévéknek nyilatkozva az Irakban felvonuló brit és amerikai erők elleni katonai fellépésre hívta fel az arab államokat. Felszólította egyben a térségbe vezényelt brit katonákat arra, hogy ne engedelmeskedjenek „törvényellenes parancsoknak”.

E kijelentéseiért az akkor ellenzékben politizáló Konzervatív Párt fontolóra vette büntetőeljárás kezdeményezését Galloway ellen hazaárulás címén.

Galloway korábban kétszer is látogatást tett a 2003-as invázió után hatalmától megfosztott, majd kivégzett Szaddám Huszein volt iraki elnöknél.

A The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap 2003-ban, iraki titkosszolgálati iratokat idézve azt írta, hogy a Huszein-rezsim a korábbi években félévente hárommillió hordó olaj kereskedési jogát adta oda Gallowaynak az „olajat élelmiszerért” ENSZ-program kijátszásával, és a brit politikus az értékesítés utáni részesedésből évi 350 ezer font jövedelemhez jutott.

Galloway rágalmazásért beperelte a lapot, a pert meg is nyerte és a Telegraph kiadóját a bíróság 150 ezer font kártérítésre kötelezte.

A Campaign Against Antisemitism (CAA) nevű brit kampánycsoport pénteki nyilatkozatában „mélységesen aggasztónak” minősítette Galloway győzelmét, tekintettel a politikus által a brit zsidó közösségre tett „förtelmes” megjegyzésekre.

Az antiszemitizmus ellen küzdő szervezet felidézte, hogy Galloway 2015-ben sürgette a parlamentben általa akkoriban képviselt Bradford „Izrael-mentes övezetté” nyilvánítását, követelve, hogy az észak-angliai városban ne árusítsanak izraeli termékeket, és ne engedjenek be izraeli turistákat.

Elolvasom a cikket