A Bábel tornyát, amely a nyüzsgő babiloni metropolisz szívében állt, rejtély övezi, számos kutató és tudós találgatott már a tervezéséről, megjelenéséről, magasságáról és építészeti felépítéséről. Igazából azonban csak egy dologban tudtak megegyezni: a torony állítólag az égig ért. Hérodotosz, a történelem atyjaként ismert ókori görög történetíró a világ csodájaként írta le ezt a hatalmas építményt.
A Bábel tornyáról szóló elbeszélés az 1Mózes 11:1-9-ben eredetmítoszként és példabeszédként jelenik meg, amely azt hivatott megmagyarázni, hogy a világ népei miért beszélnek különböző nyelveket.
A történet szerint egy egységes emberi faj egyetlen nyelvvel vándorolt kelet felé, és végül Sínár földjén jelent meg. Amikor a földet elérték, a csoport várost és tornyot épített, amelynek teteje egészen az égig ért. Miután megfigyelte a várost és a tornyot, Jahve megzavarta a beszédüket, így többé nem voltak képesek megérteni egymást. Ezután mindenkit a világ különböző végeire küldött.
Bábel tornya egy olyan szövegben is szerepel, amelyet Baruk görög apokalipszisének neveznek, és amely valamikor Jeruzsálem eleste és a Római Birodalom megalapítása között íródott, Kr. u. 70 és a Kr. u. 3. század között.
Ez a pszeudepigráfák közé tartozó szöveg a bűnösök és az igazak jutalmát írta le a túlvilágon. Eszerint a bűnösök között voltak azok, akik először gondolták ki a Bábel tornyát. A beszámolóban először Bárukot vezetik el – álmában –, hogy meglássa „azok lelkének nyughelyét, akik Isten ellen építették a tornyot, és az Úr elűzte őket”.
Ezután egy másik helyet mutatnak neki, ahol kutyák alakját elfoglalva „azok, akik tanácsot adtak a torony építésére, mert akiket te látsz, férfiak és nők sokaságát hajtották ki, hogy téglát készítsenek; akik közül egy téglát készítő asszonyt nem engedtek el a gyermekszülés órájában, hanem téglagyártás közben szülte meg, és kötényében hordta gyermekét, és folytatta a téglagyártást”.
Ahogyan a görög Baruk apokalipszisében írva van: „Megjelent nekik az Úr, és összezavarta beszédüket, amikor már négyszázhatvanhárom sing magasra építették a tornyot. És fogtak egy szikét, és megpróbálták átfúrni az eget, mondván: lássuk meg (hogy) agyagból van-e az ég, vagy rézből, vagy vasból. Amikor Isten ezt látta, nem engedte meg nekik, hanem vaksággal és beszédzavarral sújtotta őket, és úgy tette őket, ahogy te látod.”
A babiloni Bábel tornyának öröksége
Az évek során a Bábel tornya számos műalkotásban és más formában is megjelent, többek között regényekben, videójátékokban és tévéműsorokban.
A Bábel tornyát övező mítoszok, népmesék és rejtélyek mellett azonban fontos tudni, hogy valójában mi történt vele, és miért nem áll már ma is a Közel-Keleten.
Babilon – sok más ókori városhoz hasonlóan – végül romba dőlt, és lakói kifosztották a Bábel tornyát, és a téglákat saját házaik építéséhez használták fel. Valamikor ezután Babilon és monumentális tornya elsüllyedt az iraki sivatag homokjában, és úgymond „eltűnt”.
A régészek 1811 óta dolgoznak az ókori világ fővárosának feltárásán, de a légi felvételek adták az első igazi támpontokat a torony helyét illetően. A felvételeken a torony négyzet alakú körvonala látható a város központjában. Mára egy víznyelőn kívül semmi sem maradt belőle.
