Egy új tanulmány azonban arra is rámutatott, hogy az egészségi állapotunk tekintetében már az is sokat számít, ha csak a kocsmák, bárok és gyorséttermek közelében élünk.
A táplálkozás több, mint puszta statisztikák. A szakemberek szerint nem feltétlenül lesz minden gyorséttermi étel egészségtelen, csak a legtöbb.
Úgy tűnik, már az is elég, ha több egészségtelen étkezési lehetőségnek vagyunk kitéve, hogy jelentős változás történjen az emberek egészségi állapotában.
A New Orleans-i Tulane Egyetem kutatóit Lu Qi vezette, akik a UK Biobank adatait elemezték. Ez egy nagyszabású orvosbiológiai adatbázis és kutatási forrás, amely félmillió brit résztvevő genetikai, életmódbeli és egészségügyi adatait tartalmazza. A tudósok három kategóriába sorolták a helyszíneket és mérték a résztvevők kitettségét: kocsmák vagy bárok, gyorséttermek vagy kávézók, illetve gyorséttermek. Az expozíciót a közelség (1 kilométeres körzetben vagy 15 perces sétával) és a sűrűség (az előre meghatározott 1 kilométeres körzetben található fogyasztásra kész élelmiszer-üzletek száma) alapján határozták meg.
A kutatócsoport megállapította, hogy azoknál az embereknél, akik a legnagyobb sűrűségű készételeket kínáló üzletek közelében élnek, összességében 16 százalékkal nagyobb a szívelégtelenség kockázata, mint azoknál, akiknek nincs ilyen helyszín az otthonuk mellett.
A szívelégtelenség kockázata magasabb volt a főiskolai végzettséggel nem rendelkező résztvevők körében, valamint a fizikai aktivitást biztosító létesítmények (például edzőtermek vagy uszodák) nélküli területeken. A háromféle helyszín közötti különbség viszonylag kicsinek bizonyult.
A táplálkozás és az emberi egészség közötti kapcsolatra vonatkozó legtöbb korábbi kutatás az élelmiszerek minőségére összpontosított, miközben elhanyagolta az élelmiszerek környezetének hatását – mondta Qi a ZME Science online tudományos portálnak. – Tanulmányunk rávilágít az élelmiszer-környezet figyelembevételének fontosságára a táplálkozással kapcsolatos kutatásokban.
Hozzátette: a társadalmi-gazdasági tényezők hatással lehetnek az étkezési viselkedésre, például arra, amikor eldöntjük, hogy étteremben vagy otthon étkezzünk.
A szakemberek nem elemezték az üzletek által kínált ételek típusát. Egyes szolgáltatók egészségesebb ételeket kínáltak, mások nem. Az összes résztvevő lakóhelyének egy kilométeres körzetében átlagosan 3,57 készétel üzlet volt, ami gyakorlatilag három-négy élelmiszer-üzletet jelent közvetlenül a lakóhelyünkön. A kocsmák és bárok átlagos utcai távolsága mindössze 700 méter volt.
Az emberek nagy sűrűségű, fogyasztásra kész környezetnek vannak kitéve, és úgy tűnik, hogy ez hosszú távú problémákat okoz – magyarázta Qi. – A fő hangsúlyt arra kellene helyezni, hogy az általában egészségtelen ételeket kínáló helyeket olyanokra cseréljék, amelyek egészséges ételeket, például mediterrán ételeket kínálnak.
Kiemelte: a bárok és éttermek közelében élők egészségesebb táplálkozásra való ösztönzése többoldalú megközelítést igényel, amely magában foglalja az oktatást, a környezet módosítását és a politikai beavatkozásokat.
Az önkormányzatoknak szerinte együtt kell működniük a helyi üzletekkel, hogy ösztönözzék őket az egészségesebb ételek kínálására. Egy másik megközelítés az egészséges táplálkozásra ösztönző közösségi csoportok létrehozása. Az olyan dolgok, mint a közösségi egészségügyi kihívások segíthetnek az egészségesebb választásokhoz kapcsolódó támogató hálózatok kiépítésében. Ezek az intézkedések azonban mindenképpen kihívást jelentenek.
A tanulmány rámutatott, hogy az egészséges táplálkozás még mindig sok ember számára nehéz, különösen a szegényedett háttérrel rendelkezők számára. Ha valaki a kocsmák és gyorséttermek közelében él, az csak még inkább kihívásokkal telivé teszi ezt.