A Kárpát-medencei magyar kisebbségjogi kalauz negyedik, a szlovéniai magyarság helyzetével foglalkozó kötetének bemutatóján Szili Katalin azt mondta: Szlovénia jogrendje két őshonos kisebbséget ismer el, a muravidéki magyarságot és a túlnyomórészt a tengerpart közelében élő olaszokat. Az ottani szabályozást az Európai Unióban is példaértékűnek nevezte.
E kötetsorozat indítását 2022-ben éppen azért kezdeményezték – tette hozzá –, hogy teljes, átfogó képet lehessen kapni a határon túl élő magyarság helyzetéről. Ez egy nemzeti kisebbségjogi kézikönyv – jegyezte meg.
A felvidéki, a kárpátaljai és az erdélyi után a most megjelent, Varga Péter Nemzetiségi jogok a Muravidéken című munkája foglalkozik a Szlovéniában élő magyarság helyzetével.
A főtanácsadó ismertetése szerint ez az online formában, az interneten is elérhető sorozat bemutatja, hogy milyen helyzetben vannak, hol tartanak ma a határokon túl élő magyarok, a különböző országokban az ottani alaptörvény, a jogszabályok hogyan biztosítják a nemzeti identitás megőrzését.
Kifejtette: a kötet az elemzőknek, illetve a nemzetpolitika területén dolgozóknak is lehetőséget nyújt annak áttekintésére, részletes megismerésére, hogy milyen helyzetben vannak a határokon túl élő magyarok, illetve összehasonlítást lehet tenni, hogy adott esetben két európai országban milyen eltérések vannak a kisebbségi jogok biztosításánál. A kötet segítségével ezekről mindenki átfogó képet kaphat.
Ez valóban „élő anyag”, folyamatosan nyomon követi a változásokat is – hangsúlyozta.
A határokon túl élő magyaroknak ez lehetőség arra, hogy mindig tisztában legyenek azzal, milyen jogokat biztosítanak nekik az adott országban.
Szili Katalin azt hangsúlyozta, hogy „valamennyi magát magyarnak valló nemzettársunknak joga van megélni nemzeti mivoltát, magyarságát”.
A miniszterelnöki főtanácsadó a most megjelent negyedik kötet témájáról azt is kiemelte, hogy Szlovénia nemhogy nem diszkriminálja a magyar és az olasz kisebbséget, hanem többletjogokat ad nekik.
Példaként említette, hogy miközben más országokban a kisebbségi jogokat az államnyelv védelméből vezetik le, a szlovénok ezt az önazonosság megőrzésének fontossága miatt teszik meg, és nem törekednek a nemzeti kisebbségek beolvasztására, az asszimilációra.
Szlovéniában mindenkinek joga van ahhoz, hogy a saját identitását megválassza, az anyanyelvet saját jogon használhatják a hivatalos érintkezésben, és az anyanyelven történő oktatás is biztosított – sorolta a főtanácsadó, kiemelve, hogy a maribori egyetemen a magyar nyelv és irodalom képzés magyar nyelven érhető el.
Az identitás védelme folyamatos, a magyar kisebbség helyzetét folyamatosan monitorozzák – fűzte hozzá.
Szili Katalin úgy fogalmazott, hogy mostanra Magyarországon az őrvidéki szlovén, Szlovéniában pedig a muravidéki magyar közösség kulturális autonómiája teljesedett ki, ez pedig Európában példaértékű.
Horváth Ferenc, a ljubljanai parlament magyar képviselője megerősítette, hogy a Kárpát-medencében leginkább Szlovéniában biztosítottak azok a jogok, amelyeket egy őshonos kisebbség megkaphat, hiszen például Szlovénia megtartotta állampolgárainak a kettős választás jogát, vagyis a kisebbségek a saját nemzetiségi jelöltjeik mellett a szlovén pártok közül is választhatnak. Ez pedig már pozitív diszkriminációt jelent, ráadásul a szlovén mellett a magyar nyelv hivatalos nyelvnek számít és a nemzeti szimbólumokat is szabadon használhatják – mondta.
A képviselő felidézte: szakértők korábban azt jósolták, hogy 1970-re eltűnik, kihal az ottani – akkor még jugoszláviai – magyarság, ez azonban nem következett be, Horváth Ferenc reményét fejezte ki, hogy ha a fiataloknak sikerül megfelelő életkörülményekről, munkalehetőségről gondoskodni, a ma mintegy 4500 embert – talán többet – számláló szlovéniai magyarság 100 év múlva is létezik.
A Miniszterelnökség nemzetpolitikai államtitkársága és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. gondozásában megjelenő kiadvány negyedik, a muravidéki magyarság helyzetével foglalkozó kötete az interneten a https://bgazrt.hu/ oldalon érhető el.
