Breton bejelentése a cikk szerint pusztán olyan javaslatokból áll majd, amelyek ösztönzik az EU-tagállamokat, hogy együttesen több fegyvert vásároljanak európai vállalatoktól. Ez serkentené az érintett cégek gyártási kapacitásait is.
A biztos Donald Trump újabb amerikai elnöki ciklusának lehetőségére hivatkozva azt hangoztatta, hogy Európának többet kell tennie önmaga védelme érdekében.
A bejelentés tehát várhatóan nem szól majd másról, mint a belső védelmi gazdaságot ösztönző javaslatokról. Ez, illetve a NATO-küszöb elérésének sürgetése nem áll messze Magyarország álláspontjától sem. Magyarország tíz éve, 2014-ben mindössze a GDP 0,9 százalékát fordította a védelmi kiadásokra, mára ez a szám 2,4 százalékra nőtt (meghaladva a NATO által elvárt, két százalékot). Ezzel Magyarországon a legmagasabbak között van a honvédelmi kiadások aránya a nemzeti össztermékhez képest. A bejelentések előszele mégis puskaporos szalagcímeket szült, vagyis hogy az Európai Unió háborús üzemmódba kapcsol. Ugyanakkor a gazdaságot ösztönző javaslatokon túl az EU eszköztára meglehetősen szűkös, ha a háborúról van szó, mégis – vélhetően a fokozódó kampányhangulat miatt – záporoznak a háborús szagú bejelentések uniós vezetőktől.
Az Európai Unió semmiképp sem védelmi közösség a jelenlegi keretei között. Az EU-nak nincs állandó hadserege, és a védelmi kérdések is tagállami hatáskörbe tartoznak.
Az EU-nak azonban vannak olyan mechanizmusai, amelyek válság vagy konfliktus esetén koordinálják és támogatják a tagállamokat.
A közös biztonság- és védelempolitika (KBVP) az EU politikai kerete a biztonsági és védelmi kérdések kezelésére. Ez lehetővé teszi az EU-nak, hogy polgári és katonai missziókat hajtson végre a békefenntartás, a konfliktusmegelőzés és a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében. A katonai erők KBVP részeként történő bevetéséről a tagállamok egyhangúlag döntenek.
Az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) rendelkezéseket tartalmaz a közös kül- és biztonságpolitikára (KKBP) vonatkozóan, amely magában foglalja a KBVP-t is. Az EUSZ 42. cikkének (7) bekezdése kölcsönös védelmi záradékot tartalmaz egy tagállamot ért, fegyveres támadás esetére, amely kimondja, hogy ha egy tagállam a területét érő fegyveres támadás áldozatává válik, a többi tagállam köteles minden rendelkezésére álló eszközzel segítséget és támogatást nyújtani.
Az EU védelmi kérdésekben betöltött szerepe tehát többnyire a NATO (Észak-atlanti Szerződés Szervezete) tevékenységének kiegészítésében nyilvánul meg.
