Hankó Balázs hozzátette, a nyitottságot ahhoz képest kell értékelni, hogy eddig teljes elutasítást tapasztaltak az Erasmus+ programban való részvétellel kapcsolatban. A diszkrimináció nehezen érthető, hiszen a felsőoktatás nemzeti hatáskör, ez pedig egy direkt uniós program, és a magyar kormány minden feltételt teljesített, ami Brüsszel részéről megjelent – jelentette ki az államtitkár.
Az Erasmus+ program esetében azt kérték, hogy május végéig hosszabbítsák meg a pályázati határidőt a modellváltott egyetemek esetében – emlékeztetett, kiemelve, kész szakmai válasszal rendelkeznek minden kérdésre, ami az összeférhetetlenségre vagy a kuratóriumi tagsági időre vonatkozik.
Azonban a kormány nem vár Brüsszelre, elindította a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek segítségével a világ vezető egyetemeire juthatnak el a magyar hallgatók – hangsúlyozta Hankó Balázs.
Az államtitkár úgy fogalmazott: megdöbbentő volt számára uniós kollégáinak csodálkozó arca, amikor tájékoztatta őket, hogy miközben ők az Erasmus+ sikeréről beszélnek, Brüsszel diszkriminatív döntése nyomán a magyar, és a Magyarországon tanuló 43 ezer külföldi diák alapvető korlátozásban szenved, nem vehetnek részt a mobilitási programokban.
Az uniós tagállamok képviselői azzal sem voltak tisztában, hogy Magyarország már négy hónappal ezelőtt elküldte a jogszabály-módosítási javaslatait, amelyekre eddig nem kapott választ – jegyezte meg.
Közölte, két olyan követelésnek nem hajlandó eleget tenni a kormány, amely sérti a nemzeti szuverenitást és az egyetemi autonómiát: az egyik, hogy zárják ki a kuratóriumi tagok közül a magyar rektorokat, egyetemi tanárokat, professzorokat, a másik, hogy NGO-k mondják meg, kik legyenek a kuratóriumi tagok.
Hankó Balázs beszélt a megújított felvételi rendszerről is, rámutatva, több mint harminc százalékkal nőtt a jelentkezők és a felvettek száma. A felvételi rendszer sokkal rugalmasabbá vált, a pontrendszer jobban illeszkedik az egyetemek profiljához, az intézmények nagyobb döntési szabadságot kaptak, ez növeli az egyetemi autonómiát, ami versenyképesebb felsőoktatást tesz lehetővé – fejtette ki az államtitkár.
Az ELTE és a BME béremelési javaslatával kapcsolatban elmondta: 2016-hoz képest megduplázták, ezermilliárd forintra emelték a felsőoktatás forrásait, volt béremelés 2016-17-ben és 2021-22-ben. Az egyetemi életpályán oktatási és kutatási tevékenység is van, az ebből összeadódó átlagbér például egy egyetemi docens esetében 800 ezer, egy egyetemi tanárnál 1,2 millió forint – folytatta Hankó Balázs.
Megjegyezte, állami pályázatokon keresztül is érkeznek kutatási források az egyetemekhez, továbbá ösztönzik az intézményeket, hogy a piaci bevételeiket erősítsék, hiszen már erre is van lehetőségük.
A Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában az államtitkár beszámolt arról, hogy a múlt heti brüsszeli találkozón bemutatta a Pannónia Ösztöndíjprogramot, amelynek keretében külföldi diákokat is várnak Magyarországra, a magyar hallgatók pedig a világ vezető egyetemeire juthatnak majd el.
Tízmilliárd forint, nyolcezer diák, külön kétmilliárd forint a top kétszáz vezető egyetemre szerte a világban, 350 ezertől 500 ezer forintig terjedő ösztöndíj, és nem csak diákok, hanem oktatók, kutatók is részt vehetnek abban – összegezte röviden Hankó Balázs a tudnivalókat a programról. Kiemelte: mindazt, ami véleményük szerint hiányosság az Erasmusban, azt itt megoldották, és ezeket javasolják átvezetni az Erasmus+ programba is.
