Bár a születendő gyermek nemét a mai napig nem tudjuk befolyásolni, mégis van, aki különféle házi praktikákkal próbálkozik az áhított kisfiú vagy kislány reményében. Hogy ezek mennyire válnak be, kérdéses, az viszont biztos, hogy ezzel már az ókorban is próbálkoztak. A legérdekesebb módszereket a Ranker gyűjtötte össze, ezekből válogatott a portál.
A 18. századi Franciaországban azt javasolták a fiúgyermekre vágyó férfiaknak, hogy a cél érdekében vágják le a bal heréjüket. Egy 19. századi elmélet szerint pedig az határozza meg a gyermek nemét, hogy melyik napszakban fogant: a délutáni pásztorórák eredményeként általában lányok, míg a szenvedélyes éjszakák után fiúk születnek. A teória szerint az is számít, mely napon volt az együttlét: a páros napokon ugyanis rendszerint lányok, míg a páratlanokon fiúk szoktak foganni. Ha pedig telihold világította meg a szerelmesek ágyát, akkor egészen biztosan lánygyermek indul növekedésnek a pocakban.
„A férj vegye magához egy nyúl méhét és hüvelyét, szárítsa meg, a port pedig keverje össze borral, és igya meg” – javasolja egy 12. századi orvosi irat, amely szerint ha a nő ugyanígy tesz egy nyúl heréivel, akkor fiúgyermek fog megfoganni.
Egy 4000 évvel ezelőtt írt, egyiptomi papirusz szerint az sem mindegy, milyen a leendő anyuka bőrszíne: a zöldes bőrű nők ugyanis biztosan fiút szülnek. Galénosz elmélete is feledésbe merült: ő azt tanácsolta a fiúgyermekre vágyóknak, hogy a közösülés előtti két napon kenegessék a testüket libazsírral. Az ókori tudós a petrezselyem erejére is esküdött, szerinte ugyanis aki ezt a növényt teszi egy terhes nő fejére a tudta nélkül, a baba nemét az határozza meg, akivel ezt követően először beszélget. Azok a férfiak tehát, akik igazán fiút akarnak, petrezselyemmel bújhatnak el, várva a megfelelő pillanatra.
