Duplájára növeli a szívroham kockázatát és erőteljesen gyengíti az immunrendszert

Az alternatív dohánytermékek a dohányfogyasztás és a nikotinbevitel alternatív eszközei. Fontos kiemelni, hogy az alternatív dohánytermékek is károsak az egészségre, és használatuk a hagyományos cigarettához hasonlóan függőséget okozhat.

Az alternatív termékek közül az új típusú nikotintartalmú és dohánytermékek, így az elektronikus cigaretták (e-cigaretta), a nikotinos tasakok, illetve a hevített dohánytermékek az elmúlt években kerültek a fogyasztók látókörébe.

Ekkor több olyan új típusú nikotintartalmú és dohánytermék került forgalomba, amelyeket a gyártó cégek úgy tüntetnek fel, mint amelyek rendszeres használata csökkenti a dohányzás ártalmait. Bár ezek a termékek a cigarettafüstben mérthez képest kisebb mennyiségben tartalmaznak egyes káros vegyületeket, egyelőre nem bizonyított, hogy az e-cigaretta vagy a hevített dohánytermékek használata hosszabb távon csökkentheti az egészségkárosodás kockázatát a hagyományos cigarettához képest. Ilyen jellegű következtetések levonásához hosszú távú vizsgálatokra, utánkövetésre van szükség.

Jelenlegi tudásunk szerint a dohányzás okozta ártalmak csökkentésének egyedüli biztos módja a dohányzás mellőzése vagy a leszokás.

Az e-cigaretta veszélyei

Az e-cigaretta elemmel vagy tölthető akkumulátorral működik. A készülékben lévő folyékony állagú nikotint fűtőszál melegíti fel, és aeroszollá porlasztja. Az e-cigaretta folyadékában lévő és a melegítés során képződő további vegyületek közül számos egészségkárosító hatású: hozzájárulnak a tüdőszövet és az egész szervezet gyulladásos folyamataihoz, ezáltal növelhetik a szív- és érrendszert, a tüdőt, a csontvelőt, a lépet és a központi idegrendszert érintő betegségek előfordulását. A használók légzését vizsgálva látható, hogy a kilélegzett levegő formaldehidtartalma (rákkeltő hatású vegyület) magas.

Használata duplájára növeli a szívroham kockázatát, növeli a légutak gyulladásos megbetegedéseinek kockázatát és a kötőszövetes (fibrotikus) átalakulást, valamint gyengíti az immunrendszer kórokozókkal szembeni védekezőképességét.

Az e-cigaretta folyadékában és a képződő párában található vegyületek:

  • propilén-glikol,
  • glicerin,
  • nikotin,
  • aldehidek, ketonok (formaldehid, acetaldehid, aceton),
  • illékony szerves vegyületek,
  • aromásító anyagok,
  • nitrózaminok,
  • fémek,
  • policiklusos aromás szénhidrogének.

Előfordult, hogy az e-cigaretta használat közben felrobbant vagy kigyulladt, arcsérülést, a fogak és az arccsont törését okozva. Ismertek továbbá a nadrágban vagy mellzsebben tárolt e-cigaretta felrobbanása miatti égési sérülések, amelyek egyes esetekben műtétet és bőrátültetést is igényeltek.

Nikotintartalma révén az e-cigaretta káros az egészségre, a termékenységre, veszélyt jelent a fejlődő magzatra és a passzív dohányosokra is. A nikotin növeli az érelmeszesedés, valamint a rosszindulatú daganatok kialakulásának kockázatát, károsítja az idegrendszer és az immunrendszer működését, továbbá a magzati és kora gyermekkorban elszenvedett nikotin növeli az obstruktív tüdőbetegségek (lásd: COPD) kialakulásának kockázatát gyermek- és felnőttkorban.

A lenyelt vagy a bőrön keresztül felszívódó nikotin mérgezést okozhat, ez akár életet veszélyeztető is lehet. A közelmúltban megnövekedett a nikotin okozta véletlen mérgezések száma, amelyek több mint fele 5 évesnél fiatalabb gyermeknél fordult elő.

Az e-cigaretta és a nikotinfüggőség

Az e-cigaretta nem leszokást támogató eszköz.

Sok felnőtt a leszokás reményében használja a termékeket, azonban nem bizonyított, hogy az e-cigaretta képes lenne a dohányzás okozta nikotin- és a viselkedési függőség kezelésére.

Az e-cigaretta leszokást támogató hatékonysága nem éri el a gyógyszertárban kapható és szakemberi javallat mellett alkalmazott nikotinpótló készítményekét. Az e-cigaretta használatával a bevitt nikotinmennyiség kevésbé kontrollálható. Bár a folyadék nikotintartalmától függően a naponta elszívott cigarettaszám csökkenhet, nagy azon személyek aránya, akik áttérnek a hosszú távú használatára, vagy kialakul a kettős használat gyakorlata. Mindkettő fenntartja a nikotinfüggőséget.

A rendszeres e-cigaretta-használat növeli a hagyományos cigarettára való rászokás valószínűségét is. Kialakulhat kettős használat is, amikor valaki e-cigaretta mellett hagyományos cigarettát is szív. Ez a gyakorlat hátráltatja a leszokást, és fokozott egészségkárosító hatással jár.

A WHO állásfoglalása szerint sincsenek meggyőző adatok a tekintetben, hogy az e-cigaretta segítene a dohányosoknak a leszokásban. Számos más hatékony és biztonságos lehetőség kínálkozik a nikotinfüggőség kezelésére, amelyeknek nincsenek káros egészségügyi következményeik, mellékhatásaik.

Az e-cigarettázás törvényi szabályozása

2016. május 20-án lépett hatályba az e-cigaretta használatát korlátozó rendelet, amely kimondja, hogy nem lehet e-cigarettázni pl. munkahelyen, közforgalmú intézményben, közösségi közlekedési eszközön, közterületeken, játszótéren és azok 5 méteres körzetében. A szabályt megszegők magas összegű pénzbírságra számíthatnak.

Magyarországon kívül más országok is szabályozták az e-cigaretta használatát: pl. Ausztriában is tilos zárt légterű közterületen használni, Norvégiában, Törökországban pedig betiltották az e-cigaretta forgalmazását is.

A hevített dohánytermékek veszélyei

A hevített dohánytermékek működési elve a dohánylevelek égésénél alacsonyabb hőfokra való hevítésén alapul. A melegítést elektromos eszköz végzi. A felhasználók a dohánylevelek melegítése során nyert nikotintartalmú aeroszolt lélegzik be.

A hevített dohánytermékek dohányipar általi népszerűsítésének legfontosabb eszköze az ártalomcsökkentés hangsúlyozása, egyelőre azonban nem bizonyított, hogy használata hosszabb távon csökkentheti az egészségkárosodás kockázatát a hagyományos cigarettához képest. Egyes úgynevezett káros és esetlegesen káros vegyületek ugyan kisebb mennyiségben vannak jelen, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben, ugyanakkor mások – amelyek között számos mérgező és rákkeltő is van – nagyobb mennyiségben találhatók meg az aeroszolban. Több olyan vegyület is előfordul továbbá a képződő aeroszolban, amely a hagyományos cigaretta füstjében nem. Ezek – az e-cigarettához hasonlóan – az ízesítő adalékanyagokból és az oldószerből származnak, és hevítés hatására mérgező vegyületekké alakulhatnak (pl. formaldehid, acetaldehid, akrolein).

Az eddigi laboratóriumi és klinikai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az immunrendszert és az érrendszert. Összefüggést mutattak ki továbbá a hevített dohánytermékek használata és az allergiás megbetegedések (asztma, szénanátha, atópiás ekcéma) előfordulási gyakorisága között.

A nikotinos tasak veszélyei

A nikotinos tasakok (nikotinpárnák) az ajak és az íny közé helyezve, a száj nyálkahártyáján keresztül juttatják a nikotint a szervezetbe. A nikotinos rágógumikkal, szopogatótablettákkal és lapkákkal ellentétben a nikotin tasakok számos közkedvelt ízben kaphatók. Az ízesítés és a magas nikotintartalom miatt rendszeres használattal fenntartható, illetve kialakulhat a nikotinfüggőség.

Alternatív dohánytermékek

A dohányfogyasztásnak számos, ma már klasszikusnak számító alternatív formája van a hagyományos cigarettán túl. Ezek különböző szervrendszerekre jelentenek egészségügyi kockázatot.

Snüssz: a tasakos őrölt dohányt az íny és a száj nyálkahártyája közé helyezik. Légzőszervi betegséget nem okoz, azonban a gége, szájüreg, valamint az emésztőrendszer betegségeihez vezethet.

Pipa: a legősibb dohányzási forma, az indiánoktól ered. A gondosan kevert dohánykeverék füstjét általában nem tüdőzik le, azt a szájban tartják, majd kifújják. A pipa felszerelhető füstszűrővel is. Szintén a nyelv, a szájüreg, az emésztőszervek betegségeit okozhatja.

Tubák: olyan dohánypor, amelyet orron keresztül szippantanak fel. Különféle növényekkel is illatosíthatják. Függőséghez, valamint felső légúti betegségekhez vezethet a nikotin- és dohánytartalma miatt.

Szivar: szárított dohányból készült hengerelt köteg. Füstjét nem tüdőzik le, csak a szájba szívják be. Füstje erősen ingerlő: 1 darab szivar kb. egy egész doboz hagyományos cigaretta dohánytartalmával ér fel. Egészségügyi hatásai hasonlók a hagyományos cigarettáéhoz.

Bagó: a dohánylevél rágása a tüdőt, valamint a légutakat nem károsítja, és nincs passzív dohányzás hatása sem. Sokkal nagyobb eséllyel alakulhat ki azonban szájüregi rák vagy egyéb emésztőrendszeri betegség.

Sodort cigaretta: népszerű termék Európában, a fogyasztó maga készíti el a külön kapható dohány és cigarettapapír felhasználásával. Az így elkészített cigaretta olcsóbb a kész cigarettánál, azonban egészségtelenebb, főleg a füstszűrő nélküli formája.

Vízipipa: a dohányfüstöt vízen át szívják be a tüdőbe. A vízipipadohányból és az izzó szénből származó vegyületek a cigarettázáshoz hasonlóan hozzájárulnak a tüdőrák, a légzőszervi betegségek, a szív- és érrendszeri betegségek, az alacsony születési súly és a fogágybetegségek kialakulásához és valószínűsíthető az összefüggés a hólyag-, az orr-garat üregi, a nyelőcső-daganatokkal és a terméketlenséggel. A vízipipázás hatására a légzésfunkció a cigarettázókéhoz hasonló vagy azt meghaladó mértékű eltérést mutat.

Érdemi kockázatcsökkentés a rá sem szokással, a passzív dohányzás kerülésével, valamint a leszokással érhető el. A leszokás már rövid távon is jelentős egészségnyereséggel jár.

Elolvasom a cikket