Negatív rekordot döntött a Verhovna Rada: az ukrán parlamentben 450 képviselőnek kéne helyet foglalnia, mostanra azonban csak 400-an maradtak és több mint húszan jelezték már, hogy le akarnak mondani. A Nép Szolgája frakcióvezetője, David Arahamija emiatt a napokban arra panaszkodott, hogy egyre nehezebb a törvények elfogadásához szükséges határozatképességet összehozni, a parlamenti bizottságokban pedig létszámhiány van.
Az Izvesztyija felidézte: január végén Arahamija azt mondta, hogy csak a kormánypárti frakcióban 17 képviselő nyújtotta be a lemondását. „Nagy válság közeledik. Más pártokban és frakciókban is vannak emberek, akik távozni akarnak, de mi nem engedünk el senkit. Egyszerűen nem fogjuk megszavazni, mert az embereknek végig kell ülniük [a ciklust] , és el kell fogadniuk az állam számára szükséges törvényeket” – jegyezte meg. (Ukrajnában a mandátumról csak a Verhovna Rada engedélyével lehet ténylegesen lemondani.)
„Ha most csendben el lehetne menni, mi maradna a frakcióból és az egész parlamentből? Ez egy nagy kérdés. Ha a frakciónkról beszélünk, akkor valamiféle állandó káosz uralkodik, mindenki azt csinál, amit akar, azt mond, amit akar, de a vezetőséget nem érdekli a véleményünk semmilyen kérdésben” – mondta a Sztrana című ukrán lapnak a Nép Szolgája egyik képviselője.
A Verhovna Rada választásokra 2019-ben került sor. Az első problémák már akkor jelentkeztek, ugyanis a parlamentből azonnal hiányzott 27 képviselő, akik közül 26-ot a szakadár területeken kellett volna megválasztani. A háború kitörése után a helyzet tovább romlott. Több képviselő egyszerűen elmenekült. Ugyanakkor a hadiállapot miatt nem lehet pótolni őket.
Másokat oroszpártisággal vádoltak és elűztek vagy letartóztattak, mint például Viktor Medvedcsukot és Nesztor Sufricsot.
Tavaly év végére új tendencia jelent meg: a Nép Szolgája elnökpárti frakció képviselői tömegesen kezdtek lemondani. Első pillantásra ez a helyzet paradoxnak tűnik, hiszen ezeknek az embereknek sok lehetőségük van a személyes meggazdagodásra és a mások érdekeiért való lobbizásra. A gyakorlatban azonban kiderül, hogy ők sem látják értelmét a munkájuknak.
Jevhen Sevcsenko Rada-képviselő azzal magyarázta ezt, hogy a nép által választott képviselők elvesztették minden függetlenségüket, és engedelmes funkcionáriusokká váltak. „Minden döntést az elnöki hivatal hoz. Ha ellenzed ezt vagy azt a döntést, akkor a Kreml ügynökévé és zradnyikká [árulóvá] válsz. Ha úgy szavazol, mint mindenki más, akkor bűnös leszel minden bűnben a nép előtt. De ha elkezdesz hangosan beszélni a problémákról vagy kifejted a saját elképzeléseidet, az SZBU elkezd dolgozni rajtad, az adóhatóság pedig a barátaidon” – panaszolta.
Egy másik képviselő, Irina Herascsenko pedig azt mondta, hogy a Rada már nem önálló intézmény. „A parlament plenáris üzemmódban csak néhány napot dolgozik egy hónapban. A kormányfő nem számol be a képviselőknek, az elmúlt két évben csak egyszer jött el az úgynevezett parlamenti órára” – fejtette ki.
