Szirtes Györgyi
2024. március 8. péntek. 5:49
Az általában túlsúlyos vagy elhízott mértéktelen evők sokszor maguk is úgy érzik, hogy elvesztették a kontrollt az étvágyuk felett, emiatt gyakori a falásrohamot követő bűntudat vagy szégyenérzet.
Több ponton hasonlít a bulimiához (bulimia nervosa), azonban ebben az esetben a falási rohamot követően nem történnek szélsőséges tevékenységek (hányás, hashajtók alkalmazása) a fogyás érdekében.
Az étkezési zavarok fele falászavar.
A falászavar lehetséges tünetei
A falászavar a következő tünetekkel jár:
- evés olyankor is, amikor nincs éhségérzet,
- a normálisnál jóval nagyobb mennyiségű étel elfogyasztása rövid idő alatt,
- gyors evés (falás),
- titokban, egyedül történő evés,
- depresszió, bűntudat, szégyenérzet (vagy undor) a falásrohamokat követően,
- hízás (de nem minden esetben).
Mikor forduljon orvoshoz?
A túlevés és a túlsúly káros az egészségre, súlyos szövődményeket okoz, és rontja az életminőséget; a fogyás pedig nagy akaraterőt és jelentős energiaráfordítást igényel. Emiatt tanácsos az evészavart az első jeleknél (jellemzőbb tünetek lásd fentebb) megfékezni, háziorvos, dietetikus és evészavarokkal foglalkozó szakember segítségét kérni.
A falászavar kiváltó okai
Sok esetben nincs nyilvánvaló oka a falászavarnak. Amennyiben mégis, úgy nem ritka, hogy valamilyen lelki oka van a betegségnek:
- stressz levezetésére pótcselekvés,
- alacsony önbecsülés, önértékelési zavar,
- gyermekkori (fizikai vagy szexuális) bántalmazás, trauma,
- szorongás,
- depresszió,
- családi halmozódás (gének),
- alkohol- és/vagy drogfogyasztás.
A falászavar lehetséges szövődményei
Az evészavar jellegéből adódóan az ebben szenvedők körében gyakori az elhízás vagy a – sokszor jelentős – túlsúly, ami káros hatással van az egészségre: cukorbetegséget, magas vérnyomást, keringési zavarokat vagy áttételesen akár stroke-ot is okozhat.
A falászavar diagnosztizálása
A falásrohamokkal kapcsolatos betegséget általában pszichológus vagy pszichiáter szakvéleménye alapján igazolják.
A falászavar kezelése
Hosszú távú pszichológiai terápia (kognitív viselkedésterápia – CBT), dietetikus bevonása, rendszeres testmozgás és megfelelő stresszkezelés segíthet a mértéktelen evésből való kigyógyulásban, ami lassú és komplex folyamat, és nagy türelmet és kitartást igényel a beteg részéről.
