Javában dúlt az első világháború, amikor Románia megtámadta a központi hatalmakat. Az országot viszonylag gyorsan kiiktatták az Antant soraiból az osztrák–magyar, német és bulgár csapatok, ám még az összeomlás előtt Bukarestből Moszkvába vitték a Nemzeti Bank 91,5 tonnás aranykészletét és az állam legfontosabb kulturális értékeit. Az orosz fővárosban annak rendje és módja szerint született egy átadás-átvételi elismervény annak reményében, hogy ha vége a világégésnek, akkor Bukarest szépen mindent visszakap – írja a Politico.
Ám ahogy változtak a világtörténelem eseményei, úgy lett egyre kuszább a történet, s úgy tolódott egyre messzebb a boldog lezárás esélye. Először Lenin és az általa vezetett kommunisták léptek a színre, akik kijelentették, „Románia Moszkvában tartott aranyalapja megfoghatatlan az oligarchia számára” – s ennek jegyében kerek-perec megtagadták az értékek visszaszolgáltatását.
Az első világháború végét követő években több tárgyalási kísérlet is történt a bolsevik kormány által eltulajdonított román értékek visszaszerzésére. Ezt a kérdést az 1922-es genovai konferencián is megvitatták – gyakorlatilag nullás eredménnyel. Végül amolyan félsikerként a Szovjetunió és a Román Királyság közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállítása közepette, azaz 1935-ben a moszkvai hatóságok visszaküldték a hozzájuk evakuált kulturális kincsek és levéltári anyagok egy részét, de a Román Nemzeti Bank aranytartalékából egy morzsát sem.
A második világháború után, a helyi kommunista rezsim megerősödésével párhuzamosan a szovjetek 1956-ban ismét hazaküldtek egy adag kincset, de a 91,5 tonna arany átadásától mereven elzárkóztak. Egy történet szerint Nicolae Ceaușescu Brezsnyev elvtárstól személyesen érdeklődött a tételről, amire a szovjet pártfőtitkár eléggé élesen reagált, s közölte, ő nem tud semmiféle egyéb dolgokról.
A bukaresti kormány most úgy döntött, megkísérli beemelni a kérdést az EU hivatalos politikájába. Ennek első lépéseként 2024. március 5-én az Európai Parlament épületében megnyílt „A Román Nemzeti Bank Moszkvába küldött és soha vissza nem tért aranykincse – Egy évszázadnál régebbi követelés” című kiállítás, amely a sárga fém hányatott sorsát tárja a közönség elé.
A látogatóban természetesen felvetődnek a történelmi párhuzamok – azaz óhatatlanul eszébe jut, hogy amiért mostanság Románia ágál, éppen azt teszi Moszkvával ez Európai Unió. Hiszen utóbbi sem készül másra, mint hogy mondvacsinált indokok alapján elorozza egy másik állam – ezúttal Oroszország – vagyonát.
