A Semmelweis Egyetem kutatói népszerű diéták, köztük a ketogén étrend, a csökkentett kalóriabevitel és az időszakos böjt, valamint a daganatos megbetegedések közötti kapcsolatot összegezték.
„Az egyes daganattípusok tápanyagszükségletei nagyon változatosak, nincs egységes megközelítés. Ami közös, az a tumorsejtek óriási energiaigénye, amely akár többszöröse lehet a normál sejtekének” – fogalmazott dr. Menyhárt Otilia, a tanulmány első szerzője.
Daganattípustól függően a tumoros sejtek a szükséges energiát több forrásból is nyerhetik, például glükózból, fruktózból, zsírokból és aminosavakból.
„Amikor megvonjuk a szervezettől a szénhidrátokat, az az elraktározott zsírokat kezdi el bontani. Az éhezés során az első 36 órában a máj és az izmok glikogénraktárai kiürülnek, ezt követően kezdődik meg a zsírokból a ketontestek képződése. Az egészséges sejtek a szervezetben keringő ketonokat remekül hasznosítják alternatív energiaforrásként, ám a tumorsejtek ezen képessége korlátozott.”
Böjt hatására az egészséges sejtek osztódása lelassul, úgynevezett javító-regeneráló fázisba kerülnek, ez pedig megvédi őket a káros külső hatásoktól, mint például a kemoterápia vagy a sugárzás. A tumorsejtek viszont kevésbé tudnak alkalmazkodni a megváltozott anyagcsere-feltételekhez. Nem kerülnek regeneráló fázisba, és sokkal kiszolgáltatottabbak a kemoterápiás kezeléseknek. Ezt a mechanizmust használják ki kemoterápia során, amikor a kezelés előtt és azt követően böjtöt alkalmaznak. A böjt emellett egyes esetekben a kezeléssel járó mellékhatásokat is csökkenti.
Melyik a legjobb diéta?
A laboratóriumi és állatkísérletek többsége megerősíti a ketogén diéta kedvező hatását: egy 2017-es áttekintés az állatkísérletek 72 százalékánál számolt be tumorellenes hatásról. Egy 2023-as, 65 állatkísérlet eredményeit összegző kutatás szerint a ketogén diéta egyértelműen javította az állatok túlélési esélyeit. Bizonyos daganattípusoknál (például egyes emlődaganatok) azonban, amelyek a zsírsavakat használják fő energiaforrásként, a ketogén diéta a rák terjedésének kedvez. Ez az étrend még az egészséges szervezet számára is megterhelő, több kellemetlen mellékhatással jár, a betegeknél pedig fennáll a vitaminhiány és az izomtömegvesztés veszélye.
A kutatások során vizsgálták az időszakos böjtölést, az étkezés idejét korlátozó diétát és a böjtöt imitáló étrendet is. Az eredmények itt is ígéretesek voltak: egy állatkísérlet során az egerek élettartama átlagosan 12–27 százalékkal nőtt, a rosszindulatú elváltozások pedig később alakultak ki. Egy több mint kétezer nőt tíz éven át vizsgáló kutatás szerint pedig csökkent az emlődaganatok előfordulása, amennyiben az éjszakai böjtölés meghaladta a 13 órát.
