A kannabiszhasználat leggyakoribb módja a füves cigaretta szívása, amelyet a szer elrágása és inhalálása követ. A kutatás eredményeit az Amerikai Szívgyógyászati Társaság hivatalos folyóiratában, a Journal of the American Heart Associationban tették közzé.
Bár a kannabisz, más nevén marihuána használata az Egyesült Államokban szövetségi szinten illegális, huszonnégy állam, illetve a főváros, Washington, D.C. saját hatáskörében legalizálta a rekreációs célú marihuánafogyasztást. Az USA egészségügyi kormányzati szerve, a Department of Health and Human Services 2019-ben elvégzett, szerhasználattal kapcsolatos nemzeti felméréséből jól látszik, hogy a kannabisszal élő amerikai polgárok száma jelentősen növekedett az elmúlt évtizedekben. A 2019-es felmérés során 48,2 millió 12 éves és annál idősebb polgár számolt be arról, hogy legalább életében egyszer kipróbálta a kannabiszt, míg ugyanez a szám a 2002-es felmérés elvégzésekor még csak 25,8 millió volt. Ez az adott korosztályú népesség arányában 11 százalékról 17 százalékra való növekedést jelent.
„Tömeges használata dacára nagyon keveset tudunk a kannabisz kockázatairól, különösen ami a szív- és érrendszeri kockázatokat illeti – mondta el Abra Jeffers, a bostoni Massachussetts General Hospital adatelemzési szakértője és a cikk vezető szerzője. – A füves cigaretta szívásához társuló, negatív egészségügyi képzetek eltűnőben vannak, és az emberek nem tekintik többé magukra nézve veszélyesnek a kannabiszhasználatot.”
Pedig már korábbi kutatások is rámutattak a kannabisz és a keringési betegségek lehetséges összefüggésére, ráadásul a füves cigaretta szívása – amely a kannabiszhasználat legelterjedtebb módja – a káros anyagrészecskék belégzése miatt további veszélyeket is rejteget.
A mostani tanulmány céljaira a kutatók a 2016 és 2020 közötti éves felmérésekből 430 ezer felnőtt adatait hívták le, hogy megvizsgálják a kannabiszhasználat és a káros keringési kimenetelek, elsősorban a szívbetegség, a szívroham és a stroke összefüggéseit. Az adatok az USA járványügyi és betegségmegelőzési központja, a U.S. Centers for Disease Control and Prevention által évenként végzett össznemzeti, keresztmetszeti felmérésekből származtak.
A tanulmány szerzői különösen arra voltak kíváncsiak, vajon a kannabiszhasználat összefügg-e a keringési megbetegedésekkel az általános felnőtt népesség, a nemdohányzók és e-cigarettahasználók, illetve a szívbetegség szempontjából magasabb kockázatba tartozó fiatal és középkorú férfiak és körében. Számításaikhoz figyelembe vették azt is, hogy ki-ki egy hónapban hányszor használt kannabiszterméket.
Az elemzés legfontosabb következtetése az volt, hogy a bevitel módjától – cigarettázás, rágás, belégzés – függetlenül mindenféle kannabiszhasználat növelte a keringési megbetegedések, így a koszorúér-betegség, a szívinfarktus és a stroke előfordulását. Az is világossá vált, hogy a kockázat a használat gyakoriságával arányosan nő.Az eredményeket nem módosította az sem, ha más keringési rizikófaktorokat – a dohányzást és/vagy e-cigaretta-használatot, az alkoholfogyasztást, a testtömegindexet, a 2-es típusú diabéteszt és a testmozgást – is bekalkuláltak.
Akár napi szinten, akár ritkábban használ valaki kannabiszt, mindenképpen emelkedik a szívrohamra vonatkozó kockázata a nem használókhoz képest.
A mindennapos kannabiszhasználóknál ez a kockázatemelkedés elérte 25 százalékot. Ugyanebben a csoportban a stroke kockázata nem kevesebb mint 42 százalékkal növekedett.
Az egyéb kardiovaszkuláris kockázattal is rendelkező, 55 évnél fiatalabb férfiak és 65 évnél fiatalabb nők körében a kannabiszhasználat a koszorúér-betegség, a szívroham és a stroke 36 százalékos, összesített kockázatnövekedését eredményezte a dohányzási státusztól függetlenül. A kockázatnövekedés ennek a népességnek azoknál a tagjainál is jelentkezett, akik sosem éltek hagyományos dohánytermékkel, legfeljebb nikotinos e-cigarettát szívtak.
„A mintánk elegendően nagy volt ahhoz, hogy azokban a felnőttekben is megvizsgálhassuk a kannabiszhasználat és a keringési betegségek összefüggéseit, akik sem hagyományos, sem elektromos dohánytermékkel nem éltek soha – emelte ki Jeffers. – A füves cigi füstje nem is annyira más, mint a sima cigié, eltekintve persze a benne lévő, pszichoaktív drogtól, ami THC az egyik esetben és nikotin a másikban. Tanulmányunk azt mutatja, hogy a füves cigi szívása ugyanúgy szív- és érrendszeri kockázatnövelő tényező, mint a dohányzás. Ez különösen azért fontos, mert míg a hagyományos dohányzás csökkenésnek indult, a kannabiszhasználat emelkedőben van.”
A tanulmányban szereplő népesség statisztikai jellemzőiről annyit érdemes tudni, hogy a résztvevők 18 és 74 éves kor közöttiek voltak (átlagéletkor: 45 év), körülbelül fele-fele arányban voltak köztük férfiak és nők, etnikai hátterüket illetően pedig 60,2 százalékuk fehérként, 11.6 százalékuk feketeként és 19.3 százalékuk spanyol származásúként azonosította magát. Csaknem 90 százalékuk sosem használt kannabiszt, míg 7 százalékuk nem mindennap, 4 százalékuk pedig mindennap élt a szerrel. Az aktuális kannabiszhasználók 73,8 százaléka füves cigaretta formájában fogyasztotta leginkább a marihuánát. Az összes válaszadó több mint 60 százaléka sosem szívott hagyományos dohányterméket; a napi szintű kannabiszhasználók 28,6 százaléka is közéjük tartozott.
A vizsgálat korlátai között említendő, hogy a válaszadók mind a szív- és érrendszeri állapotukról, mind a kannabiszhasználatról maguk adtak számot, így a válaszokat befolyásolhatta a résztvevők emlékezete. További hiányosság, hogy a szerzők nem rendelkeztek adatokkal a résztvevők vizsgálatba lépéskor aktuális vérlipidszintjeiről és vérnyomásáról, és az adatgyűjtés minden válaszadótól csak egyetlen időpontban történt. A szerzők megjegyzik, hogy szükség volna olyan további prospektív kohorsztanulmányokra – az egyének csoportjait időben követő vizsgálatokra –, amelyek fényt deríthetnek a kannabiszhasználat és a keringési betegségek összefüggéseire úgy, hogy a szerhasználat gyakoriságának változásait is számításba veszik.
„Az általános népességet tekintve a tanulmány következtetései összhangban állnak azokkal a korábbi eredményekkel, amelyek szerint a napi szintű kannabiszhasználat összefüggést mutat a szívroham és a stroke egyedi kockázatnövekedésével, valamint a koszorúér-betegség, a szívroham és a stroke összesített kockázatnövekedésével – foglalta össze Robert L. Page klinikai farmakológus, a Coloradói Egyetem professzora és az Amerikai Szívgyógyászati Társaság 2020-ban a marihuánahasználatról kiadott állásfoglalásának koordinátora. – Mivel a legális kannabiszhasználat USA-szerte emelkedőben van, a háziorvosoknak és klinikai szakorvosoknak gondolniuk kell arra, hogy a betegtalálkozók során szóba hozzák a kérdést, és elfogulatlanul, tényszerűen, egyenrangú párbeszéd formájában tájékoztassák betegeiket az esetleges keringési kockázatokról, valamint ezek csökkentésének lehetőségeiről.”
