MH/MTI
2024. március 7. csütörtök. 16:42
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető mindenekelőtt leszögezte, hogy a svéd NATO-tagság ratifikációját nemrég jóváhagyta az Országgyűlés, amihez lényeges volt a Magyarország és Svédország közötti bizalom újraépítése, amiért a két miniszterelnök is sokat tett, egyebek mellett a védelmi megállapodás kiterjesztésével, ami kellő alapot adott a folyamat továbbléptetéséhez.
Arról számolt be, hogy az elfogadott ratifikációs okmányt ilyenkor a köztársasági elnöknek kell aláírnia, ami kedden megtörtént, ezt követte a külügyminiszteri ellenjegyzés, majd a NATO szabályai szerint az okiratot fizikai valójában el kell juttatni az amerikai külügyminisztérium megfelelő részlegéhez.
„Ez a mai nap reggelén, helyi idő szerint nyolc órakor, azaz otthon délután kettőkor megtörtént. Utasításomra hazánk washingtoni nagykövete, Takács Szabolcs bement az amerikai külügyminisztériumba, bevitte a ratifikációs dokumentumot, (.) és ezáltal Magyarország részéről minden munkát elvégeztünk annak érdekében, hogy Svédország a NATO tagja lehessen” – közölte.
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy svéd kollégájával, Tobias Billströmmel is egyeztetett telefonon, aki szintén az amerikai fővárosban tartózkodik, mivel nekik is letétbe kell helyezniük a saját hasonló iratukat, amivel jelzik, hogy készen állnak a csatlakozásra.
„Ha mindez megtörténik, akkor azt hiszem, hogy jövő hét elején már fel is vonhatják a svéd lobogót a NATO brüsszeli központjánál” – emelte ki.
Illetve tudatta, hogy svéd hivatali partnerével, aki köszönetet mondott a ratifikációért, abban egyeztek meg, hogy ezt lehetőségnek tekintik arra, hogy új lendületet adjanak a kétoldalú kapcsolatrendszernek annak érdekében, hogy az még előnyösebb legyen mindkét fél számára a jövőben.
A miniszter végül emlékeztetett rá, hogy az Országgyűlés jóváhagyási folyamata nem volt rövid, miután „a parlamenti képviselők jogosan tartották inzultusnak mindazt, amit kénytelenek voltak hallani egyes svéd politikusoktól az elmúlt hosszú években, amikor Magyarországot folyamatosan egyfajta bokszzsáknak nézve nap mint nap alaptalan vádakkal ütötték, bántották”.
„Ezek a vádak mind-mind hazugak és alaptalanok voltak. A magyar demokratikus berendezkedést nincs joga senkinek megkérdőjelezni. Magyarország demokrácia, s a magyar politikai berendezkedés egy jól működő, demokratikus politikai berendezkedés. És nem fogadunk el senkitől erre vonatkozó alaptalan kritikákat, jól láthatóan a parlamenti képviselők sem voltak hajlandók ezt eltűrni” – mondta.
