MH/MTI
2024. március 7. csütörtök. 17:23
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető elmondta, hogy tavaly meghaladta a kilencmilliárd dollárt, így ismét megdőlt a kétoldalú kereskedelem csúcsa, ráadásul az Egyesült Államok immár Magyarország legfontosabb exportpiaca az Európai Unión kívül.
„Közben az amerikai beruházások egyre nagyobb mértéket öltenek Magyarországon. 2014 óta, amióta ezen szerkezetben működik a külgazdasági kormányzás, már 111 nagy amerikai beruházáshoz adtunk pénzügyi támogatást. Nem csoda, ha ma már 1700 amerikai vállalat működik Magyarországon, és több mint 100 ezer magyar embernek adnak munkát” – emelte ki.
Majd tudatta, hogy később találkozik az Amerikai-Magyar Üzleti Tanács elnökével és tagvállalatainak vezetőivel, akiket arról fog tájékoztatni, hogy a hazai gazdaság immár túl van a háborús infláció okozta tavalyi nehézségeken, sikerült leszorítani az áremelkedés mértékét, és így újra a növekedésre tudnak koncentrálni idén.
Rámutatott, hogy az amerikai cégek mindig is fontos szerepet játszottak a magyar gazdasági növekedés fenntartásában, különösképp, hogy minden dimenzióban egyenletesen vannak jelen.
Hozzátette, hogy jelentős amerikai beruházások valósultak meg az autóipar, az elektronika területén, a szolgáltató ágazatban, illetve a legfelső szinten, a kutatás-fejlesztésben is, például a gyógyszeriparban és az információ-technológiában.
Szijjártó Péter azt közölte, hogy az amerikai vállalatok már a második legnagyobb beruházói közösséget alkotják hazánkban.
„Egyértelmű előnyt kovácsoltak abból, hogy Európa legalacsonyabb adóit Magyarországon kell fizetni, a politikai stabilitást mindig nagyra becsülik, mert a velük kötött megállapodások tekintetében biztosak lehetnek abban, hogy a kormányzat azokat hosszú távon tiszteletben tartja és teljesíti” – fogalmazott.
Majd kitért arra is, hogy a magyar-amerikai biztonságpolitikai együttműködés is sikerként értékelhető, Magyarország aktívan szerepet vállal például az Iszlám Állam elleni koalíció munkájában is, s azon kevés NATO-tagállamok közé tartozik, amelyek teljesítik védelmi kiadásaikban a kétszázalékos GDP-arányt.
Továbbá szavai szerint fontos pont az is, hogy mindkét országban nagy szerepet játszik az atomenergia. „És persze azt is tudjuk, hogy a nukleáris energia nagy, széles körű nemzetközi együttműködésen alapul, hiszen hogyha nem lenne így, akkor nem fordulhatott volna elő, hogy tavaly Oroszország volt az első számú uránbeszállítója az Egyesült Államoknak” – mondta.
A miniszter végezetül hangsúlyozta, mindez jól demonstrálja, hogy a magyar-amerikai kapcsolat igazi sikertörténet a politikai szegmensen kívül.
„Aki csak a kommunikációs felszínt nézi, annak ez a kijelentés abszolút meglepetésnek tűnhet, hiszen azt láthatjuk, hogy a politikai téren a magyar–amerikai együttműködés jelenleg messze elmarad attól a szinttől, amelyet megszokhattunk Donald Trump elnöksége alatt” – jelentette ki.
„És láthatjuk azt, ahogyan az amerikai demokrata kormányzat és egyes amerikai szervezetek próbálnak befolyást szerezni a magyar belpolitikai folyamatokban, vagy ahogy látjuk a sokszor teljesen alaptalan és bántó bírálatokat, viszont mindennek ellenére a politikai együttműködésen kívül a magyar–amerikai együttműködés igazi sikertörténet” – tette hozzá.