„A kakaó fogyasztásának összetett történetét tártuk fel, amely arra utal, hogy Dél-Amerika csendes-óceáni és amazóniai régiói között aktív kereskedelmi kapcsolatok alakultak ki a kontinensen legalább a középső holocén korszakban (8000-4000 évvel ezelőtt). E kapcsolatoknak köszönhetően Közép- és Dél-Amerika gyakorlatilag valamennyi általunk vizsgált ősi népe fogyasztott kakaót és hasonló vadon termő növényeket” – áll a tanulmányban.
A paleogenetikusokból és paleokémikusokból álló csoport Claire Lano, a Montpellier-i Egyetem kutatója vezetésével erre a következtetésre jutott, amikor csaknem négyszáz cserépedényszilánkot és egész edényt tanulmányozott, amelyeket a régészek Közép- és Dél-Amerika különböző régióiban találtak. Mindezen leletek felületén megmaradtak a tartalmuk nyomai, amelyeket a tudósok a paleokémia és a paleogenetika módszereivel vizsgáltak.
Az elemzés során a tudósok egy egyszerű megfontolásra támaszkodtak – a kakaó gyümölcse, valamint az abból készült italok és ételek nagy mennyiségben tartalmazzák a három szerves molekulát, a teobromint, a koffeint és a teofillint. A kutatók emellett megpróbálták izolálni a növényi DNS foszlányait az agyagszilánkokból, és tanulmányozták a bennük található nukleotidszálak szerkezetét.
Ez az elemzés azt mutatta, hogy a kakaó és a Herrania nemzetséghez tartozó hasonló növények nyomai több mint száz agyagcserepben voltak jelen, amelyeket Dél- és Közép-Amerika gyakorlatilag minden régiójában találtak. A kolumbiai San Jacinto vadászó-gyűjtögető kultúrából származó leleteken talált legrégebbi kémiai és genetikai nyomok a kakaóról több mint 5000 évesek.
A nagyszámú kakaó DNS-töredék felfedezésének köszönhetően a tudósok most először tudták nyomon követni, hogyan terjedt el a fa az ősi indián kultúrákban. A növény genomja töredékeinek szerkezetének összehasonlítása rámutatott a Peru és Ecuador különböző régióiból származó kakaófajták, a maja és olmec államokból származó kakaó, valamint a dél-amerikai indián törzsek kakaófajtái, továbbá az Újvilág számos más, egymástól távol eső régiójából származó kakaóváltozatok közötti kapcsolatokra.
A tudósok szerint ez bizonyíték arra, hogy a kakaó háziasításának korában Dél- és Közép-Amerika számos régiója között aktív és nagyon hosszú kereskedelmi kapcsolatok álltak fenn. Ezek lehetővé tették, hogy a kakaó az 5000 évvel ezelőtti, a nyugati Amazonas vidékén történt háziasítása után gyorsan elterjedjen az Újvilág minden szegletében, és a fa sokféle fajtájának kialakulásához vezetett.
