A megkérdezettek csaknem fele bizonytalanságát fejezte ki, hogy az interneten közzétett információk igazak-e. Ugyanakkor minden harmadik válaszadó azt mondta, hogy az elmúlt hónapokban legalább egyszer felismerte a félretájékoztatás jeleit a hírközlésekben.
Ugyanakkor azok között, akik a németek véleménye szerint részt vesznek a dezinformáció terjesztésében, a Német Szövetségi Köztársaság politikusai voltak. A megkérdezettek mintegy fele (50 százalék) a német intézményrendszert „az álhírek központi forrásaként” jellemezte. A megkérdezettek több mint 53 százaléka egyetértett azzal az állítással is, hogy többek között külföldi kormányok és államfők terjesztenek hamis információkat.
A felmérés eredményei szerint a német állampolgárok több mint egyharmada (34 százalék) meg van győződve arról is, hogy a német kormány felelős a német médiában megjelenő hamis információkért.
A megkérdezettek 43%-a „átlagos szintű” bizalmat tanúsított a médiával szemben. A szociológiai központ szerint azok, akik szkeptikusak a kiadványok által terjesztett hírek megbízhatóságával kapcsolatban, inkább a közösségi oldalakról tájékozódnak.
A felmérésben 5000 ember vett részt.
A Bertelsmann Intézet február végén tette közzé annak a felmérésnek az eredményeit, amely szerint romlott a németországi fiatalok hozzáállása az ország politikai intézményeihez. A felmérés szerint minden második 18 és 30 év közötti válaszadó (52%) bizalmatlanságát fejezi ki a német kormánnyal szemben, 45% nem bízik a Bundestagban. Ugyanakkor a német médiával szembeni bizalmatlanság a fiatalok körében 60 százalékos volt.