A biológusok a csernobili elzárt zóna különböző szintű sugárszennyezettségű helyszíneiről származó Oscheius tipulae fajba tartozó kerekesférgeket hasonlítottak össze.
„Elemeztük a genomjukat, friss mutációk nyomait keresve, és nem találtunk bizonyítékot arra, hogy a mutációk és a gyűjtőhelyek sugárzási szintje között kapcsolat lenne” – áll a közleményben.
„Annak megértése, hogy az egyének hogyan reagálnak eltérően a DNS-t károsító környezeti tényezőkre, segíthet abban, hogy jobban felmérjük a ránk leselkedő kockázatokat” – mondta Sophia Tintori, a tanulmány egyik szerzője a sajtóközleményben.
A csernobili atomerőmű elzárt zónájában élő állatok többször is meglepték a tudósokat a magas környezeti sugárszennyezettséggel összefüggésbe hozható különböző tulajdonságokkal. Kara Love biológus tanulmánya például korábban kimutatta, hogy a csernobili farkasok génjei megvédik őket a hosszan tartó sugárterheléssel járó rákos megbetegedésektől.
