Beneda Attila: A „láthatatlan” munka nagyobb megbecsülésére van szükség

Beneda Attila az Európa változik, a nő örök – az európai nők helyzete című rendezvényen úgy fogalmazott, a „láthatatlan” munkáról érdemtelenül kevés szó esik, pedig ezt nagyrészt a nők végzik.

Ezért is lesz fontos téma a magyar európai uniós elnökség során az emberek, kiemelten a nők mentális egészségének megőrzése, amely nélkül elképzelhetetlen vagy legalábbis sokkal nehezebb lenne az áldozatvállalásuk – mondta a helyettes államtitkár.

Beneda Attila azt is mondta, hogy a nők számára talán a legnagyobb kihívás a mai világban a munka-család egyensúly megtalálása, ezért a kormány igyekszik tenni ennek elősegítésére, például a bölcsődei rendszer fejlesztésével, a gyed extra, a diplomás gyed és a négygyerekes nők szja-mentességének bevezetésével.

A helyettes államtitkár a „láthatatlan” munka mellett megemlítette a nők és férfiak fizetése közötti különbséget is, amely szerinte szintén olyan probléma, amelynek megoldásáért még dolgozni kell, hiszen „ugyanazért a munkáért ugyanaz a fizetés jár”.

Beneda Attila kiemelte, a kormány legfontosabb szerepe mindenekelőtt az, hogy segítse a nők szabad döntését az életüket illetően.

Király Nóra, a Ficsak alapítója, az Igazságügyi Minisztérium miniszteri megbízottja arról beszélt, hogy Európa hosszú utat tett meg, míg elérte, hogy a két nem képviselői azonos jogokkal rendelkezzenek, ezek az eredmények azonban mára Európában lassan szertefoszlani látszanak a migrációs folyamatok miatt, ezzel együtt pedig a hagyományos családmodell és benne a nők szerepe is fellazulni látszik.

A Fiatal Családosok Klubja szerint nagy szükség van arra, hogy felhívják a társadalom figyelmét ezekre a tendenciákra, és megerősítsék a nőket abban, hogy a szülőktől, nagyszülőktől örökölt családi értékek, nőtársaik példaértékű életútja számukra is erőt, reményt, bátorságot adhatnak a jövőre nézve – fogalmazott Király Nóra.

Batthyány-Schmidt Margit, a Magyar Női Unió (MNU) elnöke azt hangoztatta, elkötelezetten hisz a nők és férfiak egyenjogúságában, mert szerinte változást csak együttes erővel tudnak elérni, és számára az igazi egyenlőséget egy olyan világ megteremtése jelentené, amelyben mindkét nem számára elfogadható döntések születnek.

Európában komoly előrelépések történtek az egyenjogúság terén, de vannak még területek, amelyeken akad tennivaló, ilyen a bérszakadék kérdése, a nők alulreprezentáltsága a döntéshozatalban vagy a nők elleni erőszak – hívta fel a figyelmet az MNU elnöke.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára azt mondta, az egyetemes emberi jogok szempontjából a nők ma még a világ számos kultúrájában alávetettek, jogfosztottak, és amikor Európa befogadja más kultúrák képviselőit, akkor ezzel a nőkkel szembeni diszkriminációt is importálja. Ez ellen tenni kell, tiltakozni kell – emelte ki.

Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője arról beszélt, hogy az évszázadok során mennyit változott a nők helyzete. Felidézte a nők szavazati jogának megadását, az oktatásban és munkaerőpiacon való egyre nagyobb számú részvételét, a családtámogatási intézkedéseket. Elmondta ugyanakkor, hogy a nők a döntéshozatalban még alulreprezentáltak, és dolgozni kell rajta, hogy bővüljön a számuk.

Tóth Edina európai parlamenti képviselő úgy fogalmazott, júniusban európai parlamenti választás lesz, amely sorsfordító lehet. Brüsszelben teljes körű, gyökeres változásra van szükség, hogy ezután a nemzetek Európája épüljön, véget érjen a „genderideológia őrülete” és a tömeges illegális bevándorlás – mondta a képviselő.

A rendezvényen kerekasztal-beszélgetést is rendeztek Értékőrzők – mit adnak a magyar nők Európának? címmel.

Elolvasom a cikket