A kancellár múlt hétfőn a DPA német hírügynökségnek megerősítette, hogy nem hajlandó Ukrajnának német–svéd gyártmányú Taurus nagy hatótávolságú rakétákat küldeni, amelyek a 2023 tavaszán, illetve nyarán Kijevnek szállított brit Storm Shadow és francia Scalp rakétákhoz hasonlíthatók.
A kancellár szerint a Taurusok küldése német katonák ukrajnai jelenlétét igényelné. „Ez egy nagyon nagy hatótávolságú fegyver, és amit a britek, valamint a franciák a célzás és a támogatás tekintetében elvégeznek, azt Németország nem tudja megtenni. Nem lenne felelősségteljes, ha mi is részt vennénk ebben.” Ahhoz, hogy a Bundeswehr katonáit Ukrajnába vezényeljék, a Bundestag felhatalmazására lenne szükség. „Amit más országok tesznek, amelyeknek eltérő hagyományaik és alkotmányos intézményeik vannak, azt mi nem tudjuk ugyanilyen mértékben megtenni” – tette hozzá a kancellár.
Londonban érezhető volt a düh.
„Scholz most a britek haragját vonja a fejére” – összegezte a kijelentés súlyát a Handelsblatt. „A Storm Shadow rakéták ukrajnai használata az ukrán fegyveres erők ügye” – mondta a brit hadsereg szóvivője a The Telegraphnak. Míg Londonban érezhető volt a düh, addig Párizs sokkal megfontoltabban reagált a német kancellár megjegyzéseire – számolt be a Politico, amely felidézte a Macron február 26-i megjegyzései által kiváltott felháborodási hullámot. A francia elnök utalt arra, hogy az Ukrajnával baráti viszonyt ápoló országok csapatai nem hivatalosan már ott vannak.
Nyílt titok.
A francia elnök és a német kancellár megjegyzései csak akaratlan elszólásnak tekinthetők? Vagy szándékosan elejtett mondatok voltak azért, hogy kilendítsék Európát az Oroszországgal szembeni óvatos tartózkodásából? A külföldi csapatok ukrajnai jelenléte ugyanis nyílt titok katonai körökben – írta a brit The Guardian. „Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország aktív különleges erőket tart fenn Ukrajnában, elsősorban hírszerzési és kiképzési feladatokra, emellett segítséget nyújtanak a kibervédelemben is. Katonai tanácsadók és civil vállalkozók szintén jelen vannak, igaz, kis számban, hogy kísérjék a Nyugat által szállított fegyverrendszerek használatát. A jelenlétük még inkább nélkülözhetetlen lesz, amint az F-16-os vadászgépeket végre leszállítják Ukrajnának” – szögezte le a brit lap.
Mindenki tudja, hogy nyugati különleges erők vannak Ukrajnában, de senki sem akarja ezt hivatalosan elismerni” – jelezte a Financial Timesnak egy magas rangú európai védelmi tisztviselő, aki szerint Macron megjegyzései arra irányultak, hogy nyomást gyakoroljanak Oroszországra. A brit miniszterelnök, Rishi Sunak a sajtónak nyilatkozva elismerte, hogy „kis létszámú személyzet tartózkodik a kelet-európai országban, hogy támogassa az ukrán hadsereget, különösen az orvosi kiképzés terén”.
