Kurzweil az Adagio nevű YouTube-csatornával beszélgetett a genetika, a nanotechnológia és a robotika fejlődéséről, amely szerinte a kormegváltó „nanorobotokhoz” fog vezetni.
Ezek az apró robotok javítani fogják a test öregedésével romló sérült sejteket és szöveteket, és immunissá tesznek minket az olyan betegségekkel szemben, mint a rák.
Az előrejelzéseket, miszerint egy ilyen teljesítmény 2030-ra megvalósítható, izgalom és szkepticizmus fogadta, mivel az összes halálos betegség gyógyítása messze elérhetetlennek tűnik – jegyzi meg a Daily Mail.
Kurzweilt 2012-ben vette fel a Google, hogy „a gépi tanulással és nyelvfeldolgozással kapcsolatos új projekteken dolgozzon”, de már jóval korábban is jósolt technológiai előrelépéseket.
1990-ben megjósolta, hogy a világ legjobb sakkozója 2000-re kikap egy számítógéptől, és ez 1997-ben meg is történt, amikor a Deep Blue legyőzte Gary Kasparovot.
Kurzweil 1999-ben egy másik megdöbbentő jóslatot is tett: azt mondta, hogy 2023-ra egy 1000 dolláros laptop az emberi agy számítási teljesítményével és tárolókapacitásával fog rendelkezni.
Most a Google egykori mérnöke úgy véli, hogy a technológia olyan nagy teljesítményűvé válik, hogy az ember örökké fog élni, az úgynevezett szingularitásban.
A mesterséges intelligencia segít az embereknek a halhatatlanság elérésében.
A szingularitás az az elméleti pont, amikor a mesterséges intelligencia felülmúlja az emberi intelligenciát, és megváltoztatja evolúciónk útját – írja a LifeBoat.
Kurzweil, a magát futuristának nevező író azt jósolta, hogy a technológiai szingularitás 2045-re következik be, a mesterséges intelligencia pedig 2029-ben átmegy egy érvényes Turing-teszten.
Ez azt vizsgálja, hogy egy gép képes-e az emberével egyenértékű vagy attól megkülönböztethetetlen intelligens viselkedést tanúsítani.
Szerinte a gépek már most is intelligensebbé tesznek minket, és a neokortexünkhöz való csatlakoztatásuk segíteni fogja az embereket abban, hogy okosabban gondolkodjanak.
Egyesek félelmeivel ellentétben ő úgy véli, hogy a számítógépek beültetése az agyunkba jobbá fog tenni minket.
„Több neokortexünk lesz, viccesebbek leszünk, jobbak leszünk a zenében. Szexisebbek leszünk” – mondta.
„Tényleg nagyobb mértékben fogunk példát mutatni mindazokra a dolgokra, amelyeket az emberekben értékelünk.”
Kurzweil szerint ahelyett, hogy olyan jövőképet látna, amelyben a gépek átveszik az emberiség felett az uralmat, inkább egy olyan ember–gép szintézist fogunk létrehozni, amely jobbá tesz minket.
Az emberi testbe beilleszthető nanomasinák koncepciója már évtizedek óta szerepel a tudományos fantasztikumban.
A Star Trekben a nanitáknak nevezett apró molekuláris robotokat arra használták, hogy segítsenek a test sérült sejtjeinek javításában.