Hidat nem, de botrányt már robbantott a Taurus

LMA
2024. március 11. hétfő. 7:08

Tömören mondva a Taurus KEPD 350 egy német–svéd konzorcium alkotta robotrepülőgép, melyet a TAURUS Systems gyárt. Eleddig Németország illetve Spanyolország rendszeresítette. Az eredeti tervek alapján 2001-ben (más források szerint 2004-ben) kellett volna szolgálatba állítani, de – mondhatni a hadiiparban bevett gyakorlatként – e program is erősen megcsúszott, s teljeskörűen csak a 2006 elejére sikerült maradéktalanul használatba venni. Jellemző a helyzetre, hogy amikor még csak huszonnyolc (kísérleti) darab gördült le belőle a gyártósorról, a türelmetlen német légierő, azaz a Luftwaffe már hatszáz példányra adott megrendelést. E tétel az akkori áron egyébként 568,5 millió eurót kóstált.

Egy-egy Taurus 5,1 méter hosszú, a szárnyfesztávolsága valamivel meghaladja a két, míg átmérője az egy métert. Tömege 1,4 tonna melyből a robbanóanyag 450 kilogrammot nyom. A színes-szagos katalógusok szerint a sugárhajtóműve segítségével valamivel a hangsebesség alatt suhan, hatótávolsága pedig félezer kilométer. Mivel a repülési magassága alig harminc-ötven méter között ingadozik így radarral csöppet nehéz kiszúrni. Navigációja kombinált, azaz a katonai GPS-t éppúgy használja mint a terepadottságok és az elé kerülő „képek” önálló felismerését. Alapvetően álló célpontok ellen vetik be. Amúgy furmányos egy szerkezet, lévén olyformán is szabályozható, hogy egy bunker több szintjén is áthatoljon s csak a megfelelő mélységben robbanjon.

A cirkálórakéta orra. Elöl látható az irányításért felelős műszem

A cirkálórakéta orra. Elöl látható az irányításért felelős műszem

Fotó: AFP/DPA/Karl-Josef Hildenbrand

Persze ha egy légikikötő vagy egy rakétaüteg a cél, akkor már a becsapódás előtt a levegőben megsemmisül, s így gyakorlatilag a repeszeivel pusztítja/roncsolja el az ellenséges és annak technikai eszközeit.
Indítására az Eurofighter Typhoon, a Panavia Tornado, a JAS 39 Gripen, F/A–18 egyaránt alkalmas.

Bár Berlin pont úgy titkolja a lőszerkészlete és fegyverzete nagyságát, mint bármelyik másik állam, a szakértők úgy vélik, legkevesebb hatszáz-hatszázötven darab Taurusuk biztos lapul a raktárakban. Más kérdés, hogy ebből mennyi lehet az azonnal bevethető mennyiség? Hiszen ahogy az otthonra vásárolt mosógép is előbb-utóbb tönkre megy a karbantartás híján úgy e sokkalta szofisztikáltabb kivitelű cirkálórakétákat is folyamatosan ellenőrizni kell(ene). És mivel egy hadieszközhöz minden alkatrészért horror árat kér a gyártó, s hozzáértő szakember sem terem bármely bozótban, ez rögvest megmagyarázza, hogy az általánosan elfogadott becslés szerint nagyon jó eredmény lenne, ha az ötven százalékos mutatót el tudná érni a Luftwaffe.

Érdekesség, hogy a Taurus kísérleti példányaival először Dél-Afrikában lőttek, mivel Németországban nem állt rendelkezésre megfelelő méretű gyakorlótér. Igaz, ez a megoldás nagyon drága volt, mert mindent el kellett vinni a Föld túlfelére, így a praktikus és takarékos németek a tesztek helyszínét hamarosan áttették a svédekhez.

Elolvasom a cikket