Egy új mélytengeri féregfajt fedeztek fel egy metánszivárgás helyén Costa Rica partjainál, amellyel 48-ra emelkedett az eddig ismeretlen állatok száma, amelyek e látszólag barátságtalan ökoszisztémákban élnek.
A tengerbiológusok egy új mélytengeri féregfajt írtak le, amelyet egy metánszivárgás helyén találtak Costa Rica partjaitól mintegy ötven kilométerre. A Pectinereis strickrotti nevet kapta, és a nereidák nevű élőlények közé tartozik.
A Pectinereis strickkrotti hosszúkás testét kétoldalt egy sor tollas kinövés veszi körül, amelyek kopoltyúban végződnek, ezeket parapodiáknak nevezik. A tudósok megállapították, hogy mozgásmódja a kígyókéhoz hasonlít. A faj nevét Bruce Strickrottról, a Woods Hole Oceanográfiai Intézet munkatársáról, a híres Alvin tengeralattjáró főpilótájáról kapta, aki kulcsszerepet játszott a lény felkutatásában és befogásában.
Dr. Greg Rouse, a Scripps Oceanográfiai Intézet munkatársa szerint: a Pectinereis strickrotti a többi nereidával összehasonlítva több szempontból is szokatlan. Először is mélytengerekben él, míg a legtöbb evolúciós rokona a sekélyebb vizekben. Másodszor, parapodiumait kopoltyúk borítják, míg a legtöbb nereida a parapodiumokon keresztül szívja fel az oxigént, valódi kopoltyúk nélkül.
Dr. Rouse és kollégái 2009 óta mintegy 450 fajjal találkoztak a Costa Rica-i metánszivárgásokban, és ezzel a legújabb felfedezéssel a tudomány számára korábban ismeretlen fajok száma 48-ra emelkedett.
A metánszivárgások a tengerfenék olyan részei, amelyeken keresztül a tengerfenéken lévő kőzetekből vagy üledékekből buborékok formájában távozik az erős üvegházhatású gáz, a metán. A mélytengeri hidrotermális nyílásokkal ellentétben a metánszivárgások általában nem forróbbak, mint a környező víz. A hidrotermális forrásokhoz hasonlóan azonban a metánszivárgásokat is kémiai energia táplálja, nem pedig a napfény. Ennek oka, hogy egyes mikroorganizmusok kifejlesztették a metán fogyasztásának képességét. A metánt táplálékká alakítani képes mikroorganizmusok alkotják a trofikus hálózat alapját, amelyet a Costa Rica-i szivárgókban a kéthéjú kagylók, rákok és lágy testű polichéták uralnak, mint például ez az új faj.
A Pectinereis strickkrotti erős, sőt fenyegetőnek tűnő „állkapcsokkal” rendelkezik, de étrendje egyelőre ismeretlen. Ez a faj ugyanúgy táplálkozhat baktériumokkal, mint nagyobb táplálékkal. Bár színezete életében vitatható lett volna, tekintve a koromfekete környezetet, Alvin fényében a féreg rózsaszínűnek tűnt, és ez valószínűleg a vére színének köszönhető.
A csapatnak sikerült három mintát gyűjtenie a hím Pectinereis strickrotti férgekből és egy nőstény egy részét. A csapat a mintákat anatómiai elemzésre és a DNS-vizsgálatára használta fel, hogy megállapítsa a nereidák családjában fennálló evolúciós rokonságát. A példányok most a Scripps fenékgerinctelen gyűjteményében és a Costa Rica-i Egyetem Zoológiai Múzeumában (Museo de Zoología) találhatók.
