Az MNB a fizetésimód-választás időbeli alakulását vizsgálta napi szintre aggregált országos adatokon a 2015-2022 közötti időszakban.
Ebből az látszódik, hogy folyamatos az emelkedő trend és a növekedési sebesség is egyre magasabb az elektronikus tranzakciók arányában a bolti kiskereskedelemben: míg 2015-ben 9 százalék volt, 2022-ben már a tranzakciók egyharmadánál elektronikusan fizettek., írja tanulmányában Deák Vivien, az MNB szakértője.
Az elektronikus arány és a növekedési sebesség is egyre magasabb, a Covid-járvány alatt megduplázódott és továbbra is magasnak mondható (2022: éves 4-5 százlékpont).
Feltehetően az üzletek jellegéből fakadó különbségeknek, különböző nyitvatartásoknak és fizetési szokásoknak köszönhetően az egyes években a napi szinten megvizsgált elektronikus arányok nagymértékben eltérőek és az elektronikus arány napok közötti eltérése is folyamatosan növekszik. 2015-ben volt olyan nap, amikor kétszer akkora volt az elektronikus arány, mint egy másik 2015-ben vizsgált napon (12, illetve 5 százalék).
2020-tól kezdve pedig minden évben látható az is, hogy az adott évben a napi szintű elektronikus tranzakciók számának arányának minimum értéke meghaladja a három évvel ezelőtti értékek maximumát is. 2022-ben míg a legkisebb napi szinten nézett elektronikus aránya 29, addig a legmagasabb érték 43 százalék volt. Ez a napok közötti nagy mértékű különbség több tényezőből áll, az elektronikus arány magasabb munkaszüneti napokon, mint munkanapokon.
Emellett a hét vége fele közeledve a hétköznapokon, és a munkaszüneti napból is adódóan hétvégéken a legmagasabb.
Még ettől is kiemelkedőbb lehet azonban az elektronikus fizetések aránya például egy szombati munkanapon vagy egy pihenőnapon. De év vége fele haladva is fokozatos az emelkedés havi szinten nézve, a karácsonyi időszak miatt decemberben a legmagasabb az arány.
A bérfizetések pedig a hónapokon belül a második hétre vannak hatással. Ebből is látszik, hogy a fizetési szokások eltérőek lehetnek például különböző társadalmi csoportok között, a különböző üzletek eltérő nyitvatartásától vagy a tevékenységük jellegétől függően is.
Fejlődik az elektronikus fizetést biztosító infrastruktúra is
Az MNB az elektronikus fizetést biztosító infrastruktúra lefedettségét és kihasználtságának mértékét is vizsgálta a 2015-2022 közötti időszakban.
2022-ben 240 ezer aktív online pénztárgép és automata működött, ezeken belül körülbelül 10 százalék az automata, 70 százalék a kiskassza és 20 százalék a nagykasszás pénztárgépek aránya.
Míg 2019-ben 145 ezer online pénztárgépet használó üzlet volt, 2022-re fokozatosan 138 ezerre csökkent a számuk.
Az elektronikus fizetést elfogadó üzletek aránya ezzel szemben folyamatosan, 55 százalékról 81 százalékra emelkedett, azaz a jogszabályban előírt 100 százalékos lefedettség ugyan még nem teljesült 2022-ben, de a boltok nagy részében már készpénz mellett lehet elektronikusan (kártyával vagy azonnali fizetéssel) is fizetni.
Az elektronikus fizetést nem biztosító üzletekben a vásárlások számának csupán 3 százaléka, értékének pedig csupán 4 százaléka zajlik, azaz az infrastruktúra lefedettség lehetővé teszi az elektronikus fizetések gyakoribb használatát.
Az üzletek számának és az elektronikus fizetés elfogadásának változásában egyértelműen látszódik a koronavírus-járvány miatt bevezetett óvintézkedések hatása. A fizikai kapcsolatot nem igénylő elektronikus fizetések terén a fejlesztések felgyorsultak és a felhasználók is igényelték ezek használatát, emiatt is 2021-től előírás lett a kötelező elektronikus fizetés biztosítása az OPG kötelezett üzletekben, azaz a kiskereskedelem nagy részénél.
Az online pénztárgépet használók között a kiskasszás üzletek vannak többségben, a boltok 88 százaléka csak kiskasszával, azaz önálló, nem szoftveres alapon működő pénztárgéppel rendelkezik.
A kiskasszák esetében az üzletek 80 százaléka biztosít elektronikus fizetési lehetőséget, a nagykasszások és vegyes infrastruktúrával rendelkezők szinte mindegyikénél lehet elektronikusan fizetni.
Egyre nagyobb az elektronikus fizetést biztosító üzletekben az elektronikus tranzakciók aránya is. Azoknak az üzleteknek az aránya, ahol több elektronikus tranzakció volt, mint készpénzes, 11 százalékról 27 százalékra emelkedett ebben az időtávban és az online pénztárgéppel lefedett kör összes tranzakciójának negyede ezekben az üzletekben volt 2022-ben.
Az online pénztárgéppel lefedett kör összes tranzakciójának negyede, 2022-ben 24 százaléka azokban az üzletekben volt, ahol jellemzőbb az elektronikus fizetés. Ez az évek során szintén növekvő tendenciát mutat.
Megjelentek az önkiszolgáló kasszák, amelyek egyrészt a kereskedők oldalán növelik a működési hatékonyságot azáltal, hogy párhuzamosan több vásárlás lebonyolítását teszik lehetővé egy pénztárossal, másrészt mivel a legtöbb esetben bankkártyás fizetés lehetséges ezeknél, így az elektronikus fizetés használatának megismerését és használatát is elősegítik.
Az önkiszolgáló kasszák megjelenése, a koronavírus-járvány közvetett és közvetlen hatásai ezek alapján nem csak rövid távon, de hosszú távon is hatással voltak az elektronikus fizetések elfogadására és használatára is.
