Bár a globális helyzet bonyolultabbá vált és az új problémákat nem lehet egyik napról a másikra megoldani, remélhetjük, hogy Trump újabb elnöksége a lehető leggyorsabban elhozza a világbéke helyreállítását – fogalmazott Gladden Pappin, a Magyar Külügyi Intézet elnöke a hirado.hu-nak. Az amerikai szakértő kiemelte, hogy az USA már most is egyre óvatosabban támogatja Ukrajnát katonai és pénzügyi eszközökkel. Pappin emlékeztetett: az Egyesült Államok nélkül az Európai Uniónak lehetetlen anyagi terhet jelentene Ukrajna támogatása.
„Ukrajnának jelenleg havonta mintegy ötmilliárd euró külföldi finanszírozásra van szüksége a működéséhez” – mutatott rá, majd hozzátette: rendkívül sürgős egy világos terv bemutatása a nyugati hatalmak részéről.
A magyar álláspontról
A magyar kormány a reálisan értékelt nemzeti érdekek mentén tájékozódik – fogalmazott a Magyar Külügyi Intézet elnöke. Mint mondta, a magyar kormány hazánk történelmi tapasztalatai alapján, valamint a pontos elemzéshez való ragaszkodása miatt a nemzet védelmére összpontosít ahelyett, hogy katonailag részt vegyen a háborúban.
Pappin kiemelte, hogy a jelen külpolitikai vitái ideológiailag befolyásoltak, Európa pedig biztonsági téren jelentősen függ az Egyesült Államoktól.
„Emiatt az európai döntéshozatalra nagyon nagy amerikai befolyás nehezedik, miközben az Egyesült Államok kevésbé van kitéve a rossz döntések következményeinek” – mutatott rá.
A szakértő úgy véli, a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomás miatt különösen fontos a béke melletti kiállásunk.
Mi várhat Ukrajnára?
A hidegháború lezárását követő időszakban az Egyesült Államok világszerte számos katonai beavatkozást hajtott végre. Gladden Pappin azonban kiemelte, hogy a washingtoni katonai beavatkozások gyakran tragikus, diszfunkcionális helyzeteket eredményeztek.
A szakértő felidézte az USA szomáliai beavatkozását az 1990-es évek elején, ami egy katonai puccsot és széles körű éhínséget követett. Azonban az amerikai erők 1993-ban megalázó vereséget szenvedtek Mogadishunál, majd kivonultak az országból. Noha korlátozott támogatást továbbra is biztosítottak Szomáliának, az sosem volt elegendő a tartós stabilitás létrejöttéhez.
Az amerikai szakértő hasonló eredményekre mutatott rá Jugoszláviában, ahol az amerikai és a NATO-beavatkozások úgy hozták el a békét, hogy azzal együtt megakasztották a regionális fejlődés és stabilitás folyamatát.
Szintén amerikai beavatkozás történt Líbiában, ahol tartós proxyháború alakult ki külső szereplők között. „Ha ezekhez hozzávesszük az iraki és az afganisztáni háborút, nyugtalanító kép rajzolódik ki” – jegyezte meg. A Külügyi Intézet elnöke szerint elképzelhető, hogy az Egyesült Államok Ukrajna esetében is minimális szintre csökkenti a támogatást, ami egy véget nem érő, alacsony szintű konfliktushoz vezethet, valódi vagy tartós béke nélkül.
A szakértő szerint ennek a lehetőségét zárná ki a tűzszünet és a béketárgyalások mielőbbi megkezdése.
A Közel-Kelet más
A hirado.hu arra a kérdésre is kereste a választ, hogy miért más az ukrajnai háború és az izraeli–palesztin konfliktus biztonságpolitikai megítélése. Gladden Pappin úgy véli, hogy hogy a két konfliktus eltérő jellegű. Mint mondta, Izrael egy terrorellenes műveletben vesz részt a Hamász által 2023. október 7-én elindított erőszakhullámot követően.
Magyarország kezdettől fogva hangsúlyozza, hogy a szükséges terrorellenes művelet nem fajulhat regionális konfliktussá. A szakértő szerint azonban az európai vezetők nem látják azokat a biztonsági kockázatokat, amelyeket az állandó terrorfenyegetettség jelent.
Magyarország álláspontja a béke mellett következetes: Ukrajnában hazánk nem lát lehetőséget a háború katonai megoldására, Izraelnek viszont a béke biztosítása érdekében részt kell vennie a terrorellenes műveletekben – hangsúlyozta. Pappin arra is emlékeztetett, hogy az EU-tagállamokon belül ma már sok országban palesztinbarát a lakosság egy része, ami szintén kedvezőtlenül befolyásolja az európai döntéshozatalt.
Svédország NATO-csatlakozása
„Nyilvánvaló, hogy a NATO akkor működik a legjobban, ha a meglévő tagok külső politikai nyomásgyakorlás nélkül dönthetnek az új tagokról” – fogalmazott Pappin, aki szerint hazánk ezen a téren fontos példát mutatott.
Mint mondta, Magyarország ragaszkodott ahhoz, hogy Svédország NATO-csatlakozását megelőzze egy erős kapcsolat a két állam között, ami végül megvalósult. Pappin kiemelte, hogy ennek eredményeképpen Svédország csatlakozása erősíteni fogja a NATO képességeit, Magyarország kiállása a szuverén döntéshozatalhoz pedig példát mutathat más nyugati országok számára is akár az EU-ban, akár más nemzetközi platformokon.
