A kutatók az ausztráliai Sydney Egyetem egy csapatának vezetésével laboratóriumi tesztek sorozatát végezték el 23, a növényekben általánosan megtalálható vegyületen, hogy megállapítsák, hogyan kötődnek a vérlemezkékhez.
A vérlemezkék kritikus szerepet játszanak a sebek eltömítésében, hogy megállítsák a vérzést, de bizonyos körülmények között veszélyes vérrögöket is képezhetnek, amelyek teljesen elzárják a vér áramlását. Az olyan életfontosságú szövetekben, mint az agy és a szív, minden egyes pillanatnyi oxigénveszteség helyrehozhatatlan károsodást kockáztat.
A keresztesvirágú zöldségekben, például a brokkoliban, a karfiolban és a brokkolicsírában általánosan megtalálható vegyi anyag kiemelkedett a vérrögképződés elleni potenciáljával. A szulforafánnak (SFN) nevezett vegyület már korábban is figyelmet kapott a rák megelőzésében és a koleszterinszint csökkentésében rejlő lehetőségei miatt.
Az SFN molekuláris szintű hatásának alapos elemzése során kiderült, hogy képes volt lassítani a vérlemezkék összecsapódását és megakadályozni a vérrögök kialakulását az artériáinkban előforduló hasonló körülmények között, nyilvánvalóan a PDIA6 nevű fehérje aktivitásának módosítása révén.
„A brokkoli vegyület nemcsak a stroke utáni vérrögoldó gyógyszerek teljesítményének javításában hatékony, hanem megelőzésre is használható lenne a stroke szempontjából nagy kockázatú betegeknél” – mondja Xuyu Liu, a Sydney-i Egyetem orvosbiológusa.
A tanulmány eredményei alapján az SFN-t érdemes megvizsgálni, mint a stroke kockázatának csökkentésére alkalmas módszert a stroke-ra leginkább veszélyeztetett csoportok némelyikében – különösen azért, mert természetes módon megtalálható az olyan élelmiszerekben, mint a brokkoli, amelyről már ismert, hogy jót tesz a szív egészségének és a betegség elleni védelemnek.
Az SFN-t vészhelyzetben is lehetne használni: a stroke-on átesett betegeknek adott kezelésekkel megpróbálnák minimalizálni az agyra gyakorolt hatásokat. Ezek a kezelések jelentős különbséget jelenthetnek a vérrögök okozta károkat illetően, és végső soron életeket menthetnek.
A jelenlegi vérrögoldó gyógyszerek, az úgynevezett szöveti plazminogén-aktivátor (tPA) csak az esetek körülbelül 20 százalékában véd az agykárosodástól. Egereken végzett kísérletek során a kutatók megállapították, hogy ha az SFN-t tPA-val kombinálják, ez a sikerességi arány akár 60 százalékra is emelkedhet.
„Izgalmas, hogy ez a természetben előforduló vegyület nem okoz vérzésre utaló jeleket, ami a stroke kezelésében tesztelt vérhígító szerek gyakori mellékhatása” – mondja Liu.
Ez a kutatás még korai stádiumban van, és egyelőre nem végeztek embereken teszteket. Egyelőre nem tudjuk, hogy a brokkolival dúsított étrend önmagában elég lenne-e a stroke kockázatának csökkentéséhez, de ezt a jövőbeli tanulmányok megvizsgálhatják.
Amit tudunk, az a kezelendő egészségügyi probléma nagysága: évente körülbelül 15 millió ember szenved stroke-ot, az esetek körülbelül egyharmada halálos kimenetelű, és körülbelül egyharmada valamilyen maradandó fogyatékossággal jár.
„Nagyon izgatottak vagyunk, hogy sikerült izolálnunk egy olyan természetes vegyületet, amelynek hatalmas jótékony hatásai lehetnek” – mondja Liu. „Vizsgálatainkkal tovább vizsgáljuk, hogy a zöldségekből származó, nagymértékben tisztított vegyületek hogyan fejthetnek ki jótékony hatást a betegségekben.”
