Ez éles fordulatot jelentett a várható élettartam évtizedek óta tartó globális emelkedése során – állapította meg az amerikai székhelyű Egészségügyi Mérési és Értékelési Intézet (IHME) több száz kutatója, akik az adatokat szűrték át.
„A felnőttek számára világszerte a Covid-19 világjárvány mélyebb hatást gyakorolt, mint bármely más, fél évszázada látott esemény, beleértve a háborúkat és a természeti katasztrófákat” – mondta Austin Schumacher, az IHME kutatója.
A 2020-2021 közötti időszakban a 204 elemzett ország és terület 84 százalékában csökkent a várható élettartam, ami „bizonyítja az új vírusok pusztító potenciális hatásait” – írta közleményében.
A 15 évnél idősebbek halálozási aránya ez idő alatt a férfiak esetében 22 százalékkal, a nők esetében 17 százalékkal emelkedett – becsülték a kutatók.
Mexikóváros, Peru és Bolívia tartozott azok közé a helyek közé, ahol a legnagyobb mértékben csökkent a várható élettartam.
Voltak azonban jó hírek is az IHME mérföldkőnek számító Globális betegségteher-tanulmányának frissített becsléseiben. Félmillióval kevesebb öt év alatti gyermek halt meg 2021-ben 2019-hez képest, folytatva a gyermekhalandóság hosszú távú csökkenését.
Az IHME kutatója, Hmwe Hmwe Kyu üdvözölte ezt a „hihetetlen előrelépést”, és azt mondta, hogy a világnak most „a következő világjárványra és az országok közötti hatalmas egészségügyi egyenlőtlenségek kezelésére” kell összpontosítania.
És a világjárvány alatti visszaesés ellenére az emberek még mindig sokkal tovább élnek, mint korábban.
A kutatók szerint 1950 és 2021 között a születéskor várható átlagos élettartam 23 évvel, 49-ről 72 évre emelkedett.
16 millió Covidhoz köthető haláleset
A kutatók becslése szerint a Covid 15,9 millió többlethalálozásért volt felelős 2020-2021-ben, vagy közvetlenül a vírus miatt, vagy közvetve a világjárványhoz kapcsolódó zavarok miatt.
Ez egymillióval több többlethalálozás, mint amit az Egészségügyi Világszervezet korábban becsült.
A többlethalálozást úgy számítják ki, hogy összehasonlítják a halálesetek teljes számát azzal, hogy hány halálesetre lehetett volna számítani, ha nem lett volna világjárvány.
Barbados, Új-Zéland, valamint Antigua és Barbuda azon országok közé tartozott, ahol a legalacsonyabb volt a többlethalálozás aránya a világjárvány alatt, ami részben azt tükrözi, hogy az elszigetelt szigeteket gyakran megkímélték a Covid teljes súlyától.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy számos idősödő, jómódú országban a lakosság száma csökkenni kezdett, míg a kevésbé tehetős országokban tovább nőtt.
Ez a dinamika „példátlan társadalmi, gazdasági és politikai kihívásokat fog okozni, például munkaerőhiányt azokon a területeken, ahol a fiatalabb népesség csökken, és erőforráshiányt azokon a helyeken, ahol a népességszám továbbra is gyorsan növekszik” – figyelmeztetett Schumacher.
„A nemzeteknek világszerte együtt kell majd működniük az önkéntes kivándorlás terén” – tette hozzá.
© Agence France-Presse
