A kutatók eredetileg úgy becsülték, hogy az emberek egy hitelkártya értékű műanyagot nyelnek le, de ez téves számítás volt; valójában ennél jóval kevesebbet.
2019-ben egy tudóscsoport becslése szerint óránként akár 16,2 darab mikroműanyag is kerülhet a légutakba. Most a kutatók ezekre az eredményekre építve kiderítették, hogy az apró darabkák hol hajlamosak a légutainkban utazni, és hol rakódnak le.
A mikroműanyagok a Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) szerint a műanyaghulladékok apró, öt milliméternél kisebb darabjai. Az ipari hulladékok és a fogyasztási cikkek e lebomlott maradványait lehetetlen elkerülni; megtalálhatók az óceánokban és a légkörben, a palackozott vízben.
Kevés tanulmány készült arról, hogy a mérgező mikroműanyagok hogyan hatnak az emberi egészségre, különösen a légzőszervek egészségére. A legújabb tanulmányok azonban arra utalnak, hogy ezek az apró részecskék komoly egészségügyi problémákat okozhatnak.
Most a kutatók egy számítógépes modell segítségével megtalálták légutaink azon régióit, amelyekre a mikroműanyagok belélegzése a legnagyobb hatást gyakorolja.
„Először 2022-ben a tanulmányok mélyen az emberi légutakban találtak mikroműanyagokat, ami felveti a súlyos légzőszervi egészségügyi kockázatok aggodalmát” – mondta az első szerző, Mohammad S. Islam, a Sydney-i Új-Dél-Walesi Egyetem tudományos főmunkatársa közleményében.
Ezt a keringést – lassú és gyors légzési körülmények között – három lehetséges műanyagforma (gömb, tetraéder és henger) mellett elemezve a kutatók megállapították, hogy a legnagyobb – körülbelül 5,56 mikron méretű – mikroműanyag-darabok a legvalószínűbb, hogy lerakódnak. Ezek a nagyobb darabok a felső légutakba, például az orrüregbe és a torok hátsó részébe kerültek.
A mikroműanyagok emberi szervezetre gyakorolt teljes egészségügyi hatásait még nem ismerjük. Kimutatták azonban, hogy a mikroműanyagok elpusztítják az emberi sejteket, egereknél pedig bélgyulladást és a termékenység csökkenését okozzák. A mikroműanyagok vírusokat, baktériumokat és más veszélyes vegyi anyagokat is hordozhatnak.
A kutatók szerint a következő lépésük az lesz, hogy megvizsgálják, hogyan rakódnak le a műanyagok az emberi tüdőben, figyelembe véve olyan tényezőket, mint a páratartalom és a hőmérséklet.
„Több millió tonna ilyen mikroműanyag-részecskét találtak a vízben, a levegőben és a talajban. A globális mikroműanyag-termelés robbanásszerűen növekszik, és a levegőben lévő mikroműanyagok sűrűsége jelentősen nő” – mondta Islam.
