MH/MTI
2024. március 14. csütörtök. 22:28
Számos ország a járvány után ismét fejlődő pályára állt, mindazonáltal a legszegényebb országok jelentős részében egyre romlik a helyzet – áll a jelentésben.
Achim Steiner, az ügynökség vezetője kijelentette, hogy két évtized alatt a tehetős és szegényebb országok közötti távolság egyre csökkent, de most azt látni, hogy az országok ismét távolodnak egymástól, ami „egy erőteljes veszélyjelzésnek” tekinthető.
Az emberi fejlődési index (Human Development Index), amelyet a szervezet 1990 óta tesz közzé, a 2023-as évre rekordmagasságot ért el a 2020 és 2021 között mért, pandémia okozta csökkenéshez képes. Mindennek ellenére a világ összes országának felében a 2019-es index alatti szinten maradt a 2023-as adat – közölték a jelentésben.
„A világban, amelyben a gazdagok és a szegények állnak szemben egymással, nagyon egyenlőtlen, sőt részben hiányos fejlődést látunk” – mondta Steiner sajtótájékoztatóján. „És, hogy ez miért számít? Nem csak azért, mert sebezhetőséget teremt, hanem mert egyre nagyobb nyomort, tartós szegénységet és növekvő egyenlőtlenséget okoz” – folytatta Steiner.
A jelentés szerint az egyenlőtlenséghez hozzájárul, hogy a gazdasági jólét kevés országban összpontosul, hiszen a globális kereskedelem csaknem 40 százalékát három, vagy még kevesebb ország bonyolítja le. A jelentésben példaként felhozták, hogy csak az Amazon, az Apple és a Microsoft tőzsdei értéke 2021-ben az ENSZ 193 tagállamának éves GDP-jének több mint 90 százalékát tette ki.
Steiner arra is rávilágított, hogy a világ nemzeteinek most össze kellene fogniuk, hogy egyesített erővel fordítsanak nagyobb figyelmet a XXI. századot sújtó olyan nagy fenyegetésekre, mint egy újabb lehetséges járvány, a digitális gazdaság, a mesterséges intelligencia, a kiberbűnözés és a klímaváltozás. Ám ehelyett a széthúzás, szembenállás és megosztottság generálta frusztráció tapasztalható. Steiner szerint mindig lesznek fegyveres konfliktusok, de erőszakkal nem oldhatók meg a világot érintő globális problémák. Továbbá felhívta a figyelmet a politikai életet és a társadalmakat megosztó populizmusra, amely szembemegy a nemzetközi együttműködés elvével.
A jelentés kitért a demokráciaparadoxon problematikájára is, hiszen annak ellenére, hogy a világ országainak 90 százaléka demokratikus, egy globális felmérés kimutatta, hogy a megkérdezett résztvevők több mint 50 százaléka inkább támogatna egy olyan vezetőt, aki akár megkockáztatná aláásni a demokrácia alapjait.
Steiner szerint arra kell választ találni, hogy „mikor vált az egyenlőtlenség olyan mértékűvé, hogy ténylegesen csorbítja a politikai együttműködési szándékot”.
A jelentés ezen felül emberek javát szolgáló intézkedéseket szorgalmaz, és felszólítja az emberiséget az új technológiák fejlesztésére, a bolygó stabilitásának helyreállítására, és a gazdasági szakadék áthidalására.
