A becslések szerint mintegy 330 ezer kimerült katonának van szüksége rotációra, amit az ukrán parlamentben jelenleg tárgyalt radikális katonai reform hivatott biztosítani – írja az FT-re hivatkozva az Oroszhírek.hu. A fennmaradó újoncok „a veszteségeket pótolják és más katonai szükségleteket elégítenek ki” a minisztérium szerint.
Az orosz hadsereg február végén több mint 444 ezerre becsülte az ukrán veszteségeket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a múlt hónapban azt állította, hogy 31 ezer ukrán katona esett el az Oroszországgal folytatott kétéves ellenségeskedés során, ezt a számot azonban még az ukrán ügy iránt szimpatizáló újságírók is valótlannak nevezték.
A sorozási reform, amelyről az ukrán parlament még ebben a hónapban szavaz, valószínűleg szigorú büntetéseket fog bevezetni a behívót megtagadók ellen, és 27-ről 25 évre csökkenti a mozgósítási korhatárt. A harcképes korú férfiaknak elektronikus úton kell majd benyújtaniuk személyes adataikat egy esetleges behívóhoz, szemben a jelenlegi rendszerrel, amelyben a sorkatonáknak személyesen kell átadniuk a papírokat.
Az ukrán kormány 3,7 millióra becsüli a potenciális sorozottak körét – írja a lap. Ez a szám harmada annak a 11,1 millió férfi állampolgárnak, akik a reform utáni korosztályba kerülnének. A többiek vagy harcolnak, vagy rokkantak, vagy külföldön vannak, vagy a mozgósítás alól védett kritikus munkavállalóknak számítanak.
A leendő sorkatonák nagyrészt nem hajlandók válaszolni Kijev felhívására – írta a lap az Info Sapiens ukrán közvélemény-kutató cég februári felmérésére hivatkozva. Közel felük (48 százalék) azt mondta, hogy nem menne harcolni, míg 34 százalékuk hajlandó lenne fegyvert fogni. Csaknem 30 százalékuk azt mondta, hogy „egyáltalán nem” lenne kész válaszolni a mozgósításra.
Arra a kérdésre, hogy miért vonakodnak belépni a hadseregbe, az ukránok a felszerelés minőségével, a nem megfelelő kiképzéssel, a halál vagy rokkantság kockázatával, a szolgálati idő hosszával kapcsolatos bizonytalansággal, valamint a rossz parancsnok által vezetett egységbe való beosztástól való félelemmel kapcsolatos aggályokat említették.
Ez utóbbi kockázatot gyakrabban említették, mint azt a veszélyt, hogy az orosz erők fogságába esnek – állapította meg a felmérés. Ez abban gyökerezhet, hogy a veszteségek számát nem veszik figyelembe, amikor egy katonai vezető teljesítményét értékelik a felettesei – vetette fel az Info Sapiens.
