Rákay Philip: „Öt évig kitartott a szent őrület és szenvedély, ami táplálta a filmet”

Mintegy kilencszáz ember előtt mutatták be a Cinema City Aréna moziban a Most vagy soha! című történelmi kalandfilmet, amely március 15-ét, a forradalom teljes napját dolgozza fel fikciós elemekkel színezve.

Káel Csaba, a magyar filmipar megújításáért felelős kormánybiztos azzal kezdte köszöntőjét, hogy ünnepel a magyar film, a hét egy magyar Oscar-díjjal indult. „Mihalek Zsuzsa elnyerte az Oscar-díjat a legjobb production design kategóriában. A berendezői Oscar-díj azt is mutatja, hogy Magyarországon ma magas minőségben készülnek filmek. Ez a minőség rendelkezésére állt a Most vagy soha! stábjának is, és fantasztikusan hozza ezt a színvonalat. Fontos Petőfi Sándorról és a márciusi ifjakról filmet készíteni. A film rólunk szól, hőseinkről, a hazaszeretetről és a szabadságvágyról.”

Forgatókönyvírója és producere Rákay Philip a vetítés előtt arról beszélt, öt évvel ezelőtt írták le a könyv első mondatait Szente Vajkkal. „Később csatlakozott hozzánk Kiss-Szabó Márk, nem sokkal később Lóth Balázs rendezőt kértük fel, hogy együtt váltsuk valóra az álmunkat. A covidjárvány miatt majdnem egy évig nem tudtunk belevágni az előkészületekbe. Több ezer ember munkája van ebben az alkotásban. Életem egyik legnagyobb élménye, hogy ilyen kiváló stábbal dolgozhattunk együtt. Az a szent őrület és tűz, ami Vajk és az én szememben lobogott, kitartott az elmúlt öt évben. Úgy éreztük, hogy van egy jó ügy, amiért együtt kell dolgoznunk” – fogalmazott.

Szente Vajk szerint mindannyiunknak van egy élménye a nemzeti ünnepről, ami közös nemzeti emlékezetté nemesül. Mint mondta, a Most vagy soha! azt mutatja meg, ahogyan az alkotók ezt a napot elképzelték.

A bemutató után szólítottuk meg a Petőfi Sándor karakterét alakító főszereplőt, Berettyán Nándort, a Nemzeti Színház művészét, aki elmondta, hogy megtiszteltetés és nagy esély volt számára, hogy egy ilyen nagyszabású film főszerepét eljátszhatta.

„Petőfinek sok arca van, mindannyian másként emlékszünk rá. Kamaszként a lázadó Petőfi ragadott meg, aki mindenkihez közel áll. Nyilván az ember lelki állapotától függ, hogy ebből a sok Petőfi-arcból melyiket érzi magához közelebb. Azt szerettük volna, hogy a filmben is megjelenjen a sokoldalúsága: lássuk apaként, férjként, lássuk elbizonytalanodni és küzdeni. Hozzám most az az arca áll a legközelebb, amikor az Apostolban személyiségváltozáson megy át, vissza akar vonulni a közügyektől és férjként kiteljesedni” – tette hozzá.

Szintén a Nemzeti Színház művésze a filmben Bulyovszky Gyulát alakító Bordás Roland is, aki a márciusi ifjak közül a szóban forgó karaktert nem ismerte. „A magyar embereknek tudniuk kell, hogy ki volt az a tíz-húsz ember, aki lehetővé tette, hogy Magyarországon a saját nyelvünkön tudjunk beszélni. Fontos az is, hogy volt hitük a közös célban. Ma a hit vagy elcsépelt fogalom, vagy nem nagyon létezik. Véghezvittek egy dolgot, bátorságuk, akaratuk és kitartásuk volt a közös ügyért. Úgy álltak hozzá, hogy ha Isten velük, ki lehet ellenük” – vélekedett a művész.

Mint mondta, sokfelől érkeztek színészek a szakmából, de mindenki törekedett az egyfelé tartó színjátszásra, mindenki egyféle filmet szeretett volna csinálni. „A színházban is nagyon fontos ez az egyirányúság, amikor több, különféle színpadi nevelés találkozik a színpadon” – mondta.

A Vasvári Pált alakító színész, Fehér Tibor, a Centrál Színház művésze a premier után lapunknak arról beszélt, a huncutságát és a csibészségét szerette meg az általa megformált karakternek.

„Valóban egy piperkőc alaknak látjuk őt, akinek a ruhák és a hölgyek körül forog minden gondolata, de ha a mélyére ásunk, akkor egy nagyon intelligens, okos embert látunk. Bőven kivette a részét a 12 pontból, még ha ez a filmben nem annyira kap nagy hangsúlyt. Hatalmas igazságérzetű ember volt Vasvári. Petőfire felnézett, követendő példának tartotta, olyan szinten, mint aki a tűzbe menne utána és golyót kapna érte. A filmben látható, hogy a múzeum lépcsőjénél ott is hagyja a kislányt, akinek udvarol, hiszen ott, akkor már nem az a fontos. Lánglelkű forradalmárrá válik. A történelem is ezt igazolja: egy év múlva Vasvári Pál meghal a forradalomban” – emlékezett.

Az elkövetkezendő hetekben közönségtalálkozókon vesz részt a stáb, csütörtöktől a Cinema City Magyarország Aréna moziban találkozhatnak a színészekkel.

Elolvasom a cikket