A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen hangsúlyozta, hogy nem akármilyen ereje volt annak a gondolatnak, amelyet 176 évvel ezelőtt megfogalmaztak a pesti ifjak, akik nem kívántak mást, mint amit ma is szeretnénk.
„A 12 pont ugyanis úgy kezdődött: legyen béke, szabadság és egyetértés. És ma is azt mondjuk, kedves barátaim, hogy legyen béke, legyen végre béke itt, a szomszédunkban a háború helyett” – mutatott rá.
„Ma nagyon kevesen beszélnek a békéről. Mi viszont, akik itt élünk több mint két esztendeje ennek a szörnyű háborúnak a szomszédságában, teljes mértékben tisztában vagyunk annak pusztító következményeivel. És pontosan tudjuk, hogy az emberéleteket csak fegyverszünettel és békével lehet megmenteni” – folytatta.
„Eltelt két év. És ez alatt mi mindig és folyamatosan a békéért álltunk ki és szólaltunk meg. De nemcsak kiálltunk a békéért, hanem megóvtuk Magyarország biztonságát. Magyarország kimaradt a háborúból, és semmit, de semmit nem tettünk, amely a háború meghosszabbításához vagy továbbterjedéséhez vezetett volna, hiába minden nyomásgyakorlás, akár Brüsszelből, akár Washingtonból” – tette hozzá.
Szijjártó Péter a szabadság eszméje mellett is felszólalt, hogy senki ne kényszeríthesse Magyarországra „idegen országok hívatlan bevándorlóit, vagy más, tőlünk idegen kultúrák életmódját”.
„Mi szabadságszerető népként ragaszkodunk ahhoz, hogy ne mások mondják meg, hogy kikkel éljünk együtt ebben az országban, és majd mi eldöntjük, hogy kiket engedünk be, vagy éppen kiket nem. Ezért nemet mondunk a betódulni kívánó erőszakos emberek tömegeire, akik százezrével rohamozták meg a magyar határokat, és akikkel szemben mind a mai napig védekeznünk kell” – közölte.
„És azt mondjuk, legyen egyetértés! Legyen egyetértés abban, hogy csak és kizárólag mi, magyarok dönthetünk a magyar nemzet jövőjéről, és mi saját erőnkből oldjuk meg a nemzetünk fennmaradását. Továbbra is a családjainkat támogatjuk, a gyermekek jelentik a jövőt, értük dolgozunk, értük fejlesztjük az országot, értük óvjuk meg környezetünket” – fűzte hozzá.
Majd aláhúzta, hogy mindez sokaknak nem tetszik, mint ahogy sokaknak nem tetszettek a pesti ifjúság gondolatai 176 esztendővel ezelőtt sem.
„De ne felejtsük, 1848-ban a magyarok bebizonyították, hogy a magyar nemzet véleményét és akaratát nem lehet, és nem is érdemes figyelmen kívül hagyni” – figyelmeztetett.
A miniszter leszögezte, hogy a magyar nemzet napjainkban is kiáll az igazáért, a szabadságáért, illetve a véleménye megvédéséért.
„Mi, magyarok ma sem tűrjük a rabságot. Mindig készen vagyunk kiállni és harcolni a szabadságunkért, a nemzeti függetlenségünkért, és tesszük ezt a legnagyobb túlerővel szemben is. Mert gondoljunk bele: Oszmán Birodalom, Habsburg Birodalom, a németek, a szovjetek. Mi magyarok soha nem a kispályán játszottunk, mi mindig a túlerőben lévőkkel ütköztünk meg, s végül mindig talpon is maradtunk” – húzta alá.
„Magyarnak lenni számunkra büszkeség. Büszkének lenni mindarra, amit a történelem során elértünk. Büszkék vagyunk arra, hogy egy ezeréves keresztény kultúra örökösei vagyunk. Büszkék vagyunk arra, hogy nálunk a bátorság, a kitartás nem csak kevesek kiváltsága. Büszkék vagyunk arra, hogy egy dolgos és tehetséges nemzet tagjai vagyunk, amely a világ bármely részén megállta és megállja a maga helyét. És mindennél büszkébbek vagyunk arra, hogy mi mindig, most is szabadok vagyunk” – mondta.
„A szabadság azt jelenti, hogy a sorsunkról, a jövőnkről csakis mi magunk dönthetünk. Büszkék vagyunk arra, hogy olyan bátor hőseink vannak, voltak, mint az 1848-as elődeink, akik a hazáért cselekedtek, és méltó emléket hagytak hátra magukról” – összegzett.
