Az ókori emberek is szenvedtek daganatoktól, és egy Ibériai-félszigetről származó férfi koponyájának kutatása új megvilágításba helyezi a kérdést.
Egy tudóscsoport elképesztő dolgot tett, és elkészítette egy római kori emberi koponya 3D-s modelljét. A rekonstrukció olyan jó minőségű volt, hogy képes volt kimutatni, hogy a férfi meningeómában (agydaganatban) szenvedett.
A Virtual Archaeology Review című folyóiratban ismertetett tanulmány nemcsak a régészet, hanem az orvostudomány története szempontjából is fontos, mert megmutatja, hogy a daganatok egyáltalán nem korunk „termékei”.
A koponyát egy expedíció során fedezték fel a Lastras de Tezában (Burgos) található Sima de Marcenejas barlangban. Ezután a CENIEH szakembereihez került, ahol a digitális modell elkészítéséhez szükséges aprólékos folyamatokon ment keresztül. A koponya a Római Birodalom utolsó évszázadaiban élt felnőtt férfihoz tartozott.
A mikroszámítógépes tomográfia (MicroCT) segítségével, amely lehetővé teszi több száz röntgenfelvétel készítését, egyfajta „virtuális boncolást” végeztek a férfiról.
Ez négy koponyaelváltozást mutatott ki, amelyek mindegyike halál előtti eredetű volt. Három sérülés a koponya külső oldalán helyezkedett el, és szándékos sérülésre utalt. Ezek a fej felső részén helyezkedtek el, ami nem jellemző a baleseti sérülésekre. Az éles és tompa tárgyakkal okozott sérülésekre jellemző vonásokat mutattak, ami arra enged következtetni, hogy a férfi életére irányuló erőszakos kísérlet eredménye. Hogy ez volt e halálának oka, azt lehetetlen megállapítani.
A legérdekesebb, hogy a negyedik kimutatott elváltozás a koponya belsejében helyezkedett el. Egy kör alakú morfológiájú bemélyedés jellemezte, amely a csont egy részének eltávolítását eredményezte.
A kutatók arra következtettek, hogy az elváltozást valószínűleg agydaganat, meningeóma okozta. Ez az arachnoid membrán (a három agyhártya egyike) sejtjeiből kiinduló rosszindulatú daganat, amely jelenleg az agydaganatok mintegy 20 százalékát teszi ki.
Ez az első meningeóma-eset az Ibériai-félszigeten, egy olyan régióban, ahol az ókor óta kevés említést tettek ezekről a daganatokról.
Dr. Daniel Rodríguez-Iglesias, a CENIEH munkatársa szerint: „A felfedezés érdekessége, hogy betekintést nyújt a múltbeli népek egészségi állapotába, és alapvető kérdéseket vet fel az egyének túlélési képességével és későbbi életük minőségével kapcsolatban.
A rák a 21. század csapása, de már régóta kíséri az emberiséget. Már az egyiptomiak és a görögök is belehaltak – sőt, Hippokratésznek köszönhető, hogy egyes rosszindulatú daganatokat ma is ráknak (gr. karkinos) neveznek.
A szakértők szerint azonban ma már sokkal gyakoribbak a rákos megbetegedések, amelyeket számos környezeti tényező, valamint az egészségtelen életmóddal összefüggő tényezők befolyásolnak.
