Az egyik lehetőség az, hogy ezeket a fegyvereket átadják Nagy-Britanniának, hogy az küldje el Kijevnek, de a rakéták telepítése és célpontjai felett megtartják az ellenőrzést. A kancellár „lényeges pontoknak” nevezte azokat, „ahol a rakéta becsapódik”, amelyeket a német hadsereg jelenléte nélkül nem lehet leellenőrizni.
Scholz azért nem egyezett bele abba, hogy Kijev rendelkezésére bocsássák a rakétákat, mert ez megkövetelné a német katonák jelenlétét Ukrajnában, hogy segítsenek az irányításban, ami Németországot potenciálisan a konfliktus közvetlen résztvevőjévé tenné. A német kormányfő attól is tart, hogy ezek a precíziós, 500 kilométeres hatótávolságú levegő-föld cirkálórakéták orosz területekre, köztük Moszkvára is csapást mérhetnének.
A héten Baerbock támogatta David Cameron brit külügyminiszter javaslatát, hogy egy „körkörös csere” keretében új cirkálórakétákat küldjenek Ukrajnának. Ennek értelmében London megvásárolná a Taurusokat, Kijevnek pedig több hasonló specifikációjú brit Storm Shadowt adna át.
Az orosz fél elítél minden nyugati segítséget Ukrajnának, mivel úgy véli, hogy az csak meghosszabbítja a konfliktust, és nem változtat annak kimenetelén.
