Egyesek szerint a Covid–19 az „első X-betegségnek” tekinthető, mivel az azt kórokozó (SARS–CoV–2) ismeretlen volt a tudomány számára. A vírus gyorsan elterjedt, és világjárványt okozott, világszerte több millió ember halálát okozva. A globális ellenintézkedéseknek és a védőoltásoknak köszönhetően a világjárványt sikerült a mai állapotába visszaszorítani. A SARS–CoV–2 vírus még mindig köztünk van, és továbbra is fertőz, de egyre közelebb kerül a szezonális influenzavírushoz, ahogy azt sok epidemiológus már régóta megjósolta. Úgy tűnik azonban, hogy a Covid–19 világjárvány csak a kezdete volt a vírusproblémáinknak.
Mi lesz a következő X-betegség?
Senki sem tudja megjósolni, hogy hol és mikor jelenik meg a következő X betegség. Ami biztos, hogy ez a veszély valós, és előbb-utóbb az emberiségnek szembe kell néznie vele. A közelmúlt történelme azt mutatja, hogy egyre gyakrabban törnek ki olyan járványok, amelyek súlyos betegségeket és halált okozhatnak. Csak a 21. században a SARS-CoV-1, a MERS, a Zika és számos más vírusos betegség kitörésével kellett szembenéznünk.
Egy tanulmány szerint a Covid–19-hez hasonló hatású világjárvány kockázata egy adott évben körülbelül 1:50-hez. Ez azt jelenti, hogy annak a valószínűsége, hogy bárki, aki ezt a cikket olvassa, átéljen egy Covid–19-szerű pandémiát, körülbelül 38 százalék. Különösen azért, mert egy globalizált és urbanizált világban élünk, ami ideális feltételeket teremt egy fertőző kórokozó terjedéséhez. Sajnos a környezeti változások a fő okai ennek a gyorsan növekvő kockázatnak.
Miközben valószínű, hogy a következő világjárvány egy új X betegségként jelenik meg, fennáll annak a veszélye is, hogy a már ismert kórokozók mutálódnak és/vagy újra megjelennek, majd nemzetközi szinten elterjednek, ahogyan ez a Chikungunya vírus esetében történt. A WHO rangsorolja azokat az ismert kórokozókat, amelyek alkalmasak arra, hogy jelentős globális járványt okozzanak.
A következő világjárvány jelöltjei között főként vírusok vannak: Ebola-vírus, Marburg-vírus, Lassa-vírus, Nipah-vírus, Zika-vírus vagy MERS-CoV, csak néhányat említve. És még mindig nem szabad megfeledkezni a veszélyes krími-kongói vérzéses lázról, a pestisről, a tularémiáról vagy a Rift-völgyi lázról.
Az X betegséget „ismert ismeretlen” betegségként kezelik. A veszély pontos természete nem világos, de az biztos, hogy a veszély létezik. Kicsit olyan, mint a potenciális aszteroidák, amelyek ütközési pályára kerülhetnek a Földdel, és katasztrofális károkat okozhatnak, akár globális szinten is. Annak kockázata, hogy ez még a mi életünkben bekövetkezik, elhanyagolható, de nem lehet abbahagyni a kozmikus szomszédság megfigyelését.
Lehet, hogy az X betegséget okozó kórokozó már köztünk van, pl. egy természetes rezervoárban vagy az olvadó permafrosztban „vár” a megfelelő mutációra, hogy megtámadja az embert. Az X-betegségről a közelmúltban a davosi Világgazdasági Fórum 2024-es találkozóján beszéltek a szakértők, amelyen részt vett dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a WHO főigazgatója is.
Dr. Tedros Adhanom Ghebreyesus elmondta: Csak azért, mert nem tudjuk pontosan megjósolni a jellemzőit vagy azt, hogy mikor fog megjelenni, még nem jelenti azt, hogy nem készülhetünk fel az X betegségre. Ha minél többet megtudunk az embert megtámadó vírusok mintegy 25 ismert családjáról, akkor előnyt szerezhetünk olyan vakcinák és terápiák kifejlesztésében, amelyeket az ismeretlen kórokozó elleni küzdelemre tudunk szabni. A gyakori kézmosás, a helyiségek rendszeres szellőztetése vagy a társadalmi távolságtartás, olyan megelőző intézkedések, amelyeket mindannyian képesek vagyunk megtenni. Természetesen azonban nincs szükség arra, hogy pánikszerűen készletezzük a WC-papírt.
