A szakértők a norvégiai Hummerviksholmenben és a svédországi Bergsgravenben feltárt, földműves és vadászó-gyűjtögető közösségekben élő 38 személy mintáit elemezték. „Tudjuk, hogy Skandináviában mikor tértek át az emberek a földművelésre, de még mindig nem tudjuk, hogy ez az életmódváltás hogyan hatott az általános egészségi állapotra” – nyilatkozta Helena Malmström, az Uppsalai Egyetem Humán munkatársa és a csapat tagja.
A kutatók 660 mikrobafajt azonosítottak a 38 minta metagenomikai adathalmazában, amelyek között néhány potenciálisan patogén baktériumfaj is volt.
A vadászó-gyűjtögetőknél a szűrés során a magas halálozási arányú meningococcus betegséget okozó Neisseria meningitidishez tartozó szekvenciákat mutattak ki. A Neisseria meningitidis nyállal és esetenként szoros, hosszan tartó általános érintkezéssel, például fertőzött személy megcsókolásával terjedhet. Hogy a korabeli embereknél létezett-e romantikus csókolózás, azt nem tudni, a szokás nyomai nagyjából 4500 évvel ezelőttig követhetők nyomon.
A vizsgálatban a nemi úton terjedő trippert okozó Neisseria gonorrhoeae, illetve a pestist előidéző Yersinia pestis baktériumot is detektálták. Utóbbi esetében ezzel az egyik legkorábbi észlelés történt.
„Minél több ember érintkezett egymással, annál több lehetőség adódott egymás megfertőzésére. De még ha találkozunk is olyan társadalmakra potenciálisan ható baktériumokkal, mint a Yersinia pestis, a vizsgálatban szereplő életmódok között leginkább az élelmiszereken keresztül terjedő fertőzések tűnnek fel” – mondta Anders Götherström, a Stockholmi Egyetem kutatója.
