Szerintük a ritmuszavarok a kötőszöveti diszplázia okozta szívizomszerkezeti rendellenességek következtében alakulnak ki. Az egyetem szerint a ritmuszavarok kialakulásának megértése lehetővé teszi azok korai diagnosztizálását.
A kötőszöveti diszplázia (DST) olyan betegség, amely a szervezet kötőszövetének fejlődése során genetikailag meghatározott anyagcsere-rendellenességek miatt alakul ki. Az állapot tünetei négyéves korban kezdenek megjelenni, és maximálisan serdülőkorban, egyes betegeknél pedig akár 45 éves korig is előrehaladnak – közölték az OmGMU tudósai.
„A DST-ben szenvedő fiatalok képtelenek elviselni az egészséges ember számára megszokott fizikai és érzelmi terhelést. Gyakran fordulnak orvoshoz szív- és érrendszeri, hörgő- és tüdőrendszeri, valamint gyomor-bélrendszeri panaszokkal” – mondta Galina Nechaeva, az OmGMU belgyógyászati és családorvosi tanszékének professzora.
Elmondása szerint a szakembereknek gyakran nehézséget okoz az egészségi állapot meghatározása.
A DST egyes jelei nem feltétlenül befolyásolják az egészségi állapotot. Azonban több szerv és rendszer bevonása a diszpláziás folyamatba komoly problémává válik. Ebben az esetben differenciálatlan kötőszöveti diszpláziát (NDCT) diagnosztizálnak – mondta a professzor.
Az egyetem tudósai meghatározták az NDST gyakoriságát, amely minden ötödik embert érint. Az NDST miatt kialakuló szív- és érrendszeri kórképek például hirtelen szívhalálhoz vezethetnek.
Az Omszki Állami Orvosi Egyetem tudósai a többnapos elektrokardiogram-monitorozás adatait elemezték, és meghatározták az aritmiás szindróma szerkezetét az NDST-ben szenvedő fiatal betegeknél. Az echokardiográfia a szívizom összehúzódási képességének helyi csökkenését mutatta ki ezeknél a betegeknél a szívritmuszavarok alapját képező morfológiai változások megnyilvánulásaként.
„Eredményeink a szívizom kötőszöveti szerkezetének hibáira utalnak, ami a szöveti elektromos vezetőképesség károsodásához és a ritmuszavarok kialakulásához vezet” – jegyezte meg Nechaeva.
A kutatók a vezető klinikai szindrómától függően kezelési és rehabilitációs lehetőségeket javasoltak az NDST-ben szenvedő betegek számára, valamint a betegség lefolyásának előrejelzésére szolgáló módszereket, figyelembe véve a halálos kimenetel lehetőségét.
Az Omszki Állami Orvosi Egyetem tudósai szerint az NPDST-ben szenvedő betegeknél a bal kamrai szívizom állapotát egy fejlett nem invazív diagnosztikai módszerrel – speckle-tracking echokardiográfiával – kell nyomon követni. Ez segít azonosítani a szívizom elektromos heterogenitásának területeit, terápiát rendelni és megelőzni vagy enyhíteni a következményeket, megmentve ezzel a fiatal betegek életét.
