Júniustól szeptemberig virító virágai halvány rózsaszínűek vagy csaknem fehérek, sötét csíkozással.
Már az antik népek is gyógynövényként tekintettek rá. A levelek és a virág nyálkaanyagokat, kis mennyiségben cseranyagokat, illetve C-vitamint tartalmaznak. A papsajt mindenekelőtt a gyulladásokkal járó betegségekre fejt ki gyógyító hatást. Hatására a duzzadt szövet meglágyul, így megindulhat a gyógyulás.
Külsőleg vagy belsőleg alkalmazva a papsajt megnyugtatja a szöveteket és megszabadítja azokat a méreganyagoktól. Mellhártyagyulladás kiegészítő kezelésére éppúgy ajánlott, mit az emésztőrendszer vagy a húgyúti rendszer és a belek gyulladásos megbetegedéseiben.
Kiváló továbbá a bőr tisztításához, pattanások kezelésére. A népi gyógyászatban időskori foltok elmulasztására is használják. Ehhez a leveleket naponta meleg vízzel átitatva a problémás bőrfelületre helyezik legalább fél órára.
Maria Treben: Egészség Isten patikájából című könyvében ez szerepel:
„Nyálkahártya-szárazság ellen hatásos gyógynövény a papsajtlevél. A szárazságot a szájban, torokban és orrban gyógyítja a papsajt. Egy púpozott teáskanálnyi papsajtot áztassunk be egy csésze hideg vízbe 12 órára. A hideg oldatot melegítsük fel és szűrjük le. A főzettel naponta többször öblögessük a szájat és a torkot…. Még a szerfölött makacs és gyakran gyógyíthatatlannak beállított és olykor súlyos légszomjat okozó tüdőtágulatot is meggyógyítja a papsajt…. Naponta legalább három csészével igyunk meg belőle, ahogy fentebb leírtuk, és éjszakára rakjuk borogatásként a mellkasra a leszűrt és jól felmelegített folyadékot, amit a papsajt leveleiből és virágjából nyertünk.… Az arcon viszkető és égő érzést okozó allergiákra is jótékonyan hat a langyos papsajttea. Külsőleg a papsajtot sebek, fekélyek, vénagyulladásból származó és törések helyén fellépő kéz- és lábdagadás kezelésre használjuk. Ilyen esetekben kéz- illetve lábfürdőt veszünk.”
