„Rendszeresen kórházba kerültem. 2016-ban, 2017-ben, 2018-ban is. Mind-mind különböző baktériumok miatt,” mesélte a férfi.
A 63 éves Iñaki krónikus obstruktív tüdőbetegségben, vagyis COPD-ben szenved. Vastagbél- és tüdőrák miatt is kezelték. A kezeléseknek ellenálló baktériumok további pusztítást végeztek a már amúgy is leépült szervezetben.
„Az életminőségem nagymértékben romlott. A tervezett tüdőátültetés veszélybe került. Ha a tüdő tartósan fertőzött, mint az én esetemben, akkor a transzplantációt egyszerűen lefújják. Végül szerencsém volt, megvolt a tüdőátültetés. A legrosszabbat sikerült elkerülni,” fogalmazott.
Az antimikrobiális rezisztenciát, vagyis az AMR-t elsősorban az antibiotikumok, fertőtlenítőszerek és gombaölő szerek túlzott és helytelen használata okozza. Ez hatással van az emberekre, állatokra, növényekre és a környezetre is.
Az AMR évente mintegy 35 000 halálesetet okoz az Európai Unióban, az éves egészségügyi költségeket és a termelékenység csökkenését pedig 1,5 milliárd euróra becsülik.
A legnagyobb egészségügyi veszélyek egyike.
Rendszeres szemináriumok segítenek az uniós betegeknek, orvosoknak, gyógyszeripari képviselőknek, kutatóknak és politikai döntéshozóknak megvitatni az általuk „csendes világjárványnak” nevezett betegség megelőzésére és ellenőrzésére irányuló intézkedéseket.
A szakértők egyetértenek abban, hogy az antimikrobiális rezisztencia az Európai Uniót jelenleg fenyegető, három legnagyobb egészségügyi veszély közé tartozik.
„Több mint 1000 intenzív osztályon végzett, kiterjedt epidemiológiai tanulmányok azt mutatják, hogy egy adott napon a felvett betegek több mint 50 százalékának van aktív fertőzése. És ezeknek az eseteknek a fele kórházi fertőzés. Ez egy nagyon komoly probléma. És sajnos az intenzív osztályokon sokszor a fertőzések multirezisztens baktériumoktól származnak”, mondta a Smart Health stábjának dr. Soriano Cuesta, egy nagy madridi közkórház belgyógyászati osztályának vezetője.
Ez egy összetett és sürgős beavatkozást igénylő helyzet, amelyet az Európai Bizottság az antimikrobiális szerek fogyasztásának 20 százalékos csökkentésével kíván kezelni.
Az új antibiotikumok megtalálását kell ösztönözni
Az Európai Bizottság ösztönözni kívánja az új antibiotikumok kifejlesztését is, például azzal, hogy a fejlesztőknek plusz egy évet biztosít a hatósági adatvédelemre.
„Az 1980-as évek óta nem fejlesztettek ki új antimikrobiális szereket. Ezért erős ösztönzőket kellett biztosítanunk ezek kifejlesztéséhez. Ezt az úgynevezett átruházható adatkizárólagossági utalványokra vonatkozó javaslatunkkal tesszük. Az antimikrobiális szerek körültekintő használatának és az antimikrobiális szerekkel való visszaélés kezelésének támogatásán is dolgoznunk kell. Ugyanakkor támogatnunk kell az európai gyógyszeripart is, az innovációt, és hogy új termékek kerüljenek a piacra”, mondta Sztella Kiriakidész, egészségügyért felelős Európai Bizottság-i tag.
A Gyógyszeripari Vállalkozások és Egyesültek Európai Szövetsége szerint ők is készen állnak arra, hogy szerepet vállaljanak.
„2020-ban javasoltunk egy egymilliárd dolláros alapot 2030-ig, amelynek célja kettő-négy új antibiotikum megtalálása. Ez pedig egyfajta áthidaló alap volt, hogy segítsük a kis biotechnológiai cégeket, amelyeknek eddig nem sikerült antibiotikumokat előállítaniuk. De ez nem helyettesítheti a megfelelő ösztönzőrendszert”, magyarázta Nathalie Moll, a Gyógyszeripari Vállalkozások és Egyesültek Európai Szövetségének főigazgatója.
A betegek pedig arra a következtetésre jutottak, hogy a közvélemény figyelmének felkeltése ugyanilyen fontos.
„Úgy gondolom, hogy ha minden beteg tisztában van a betegségével, ebben az esetben az antimikrobiális rezisztenciával, ha tudja, mik a tünetek, mi a kezelés, ha felkészült erre, akkor aktív beteg lesz, vagyis gátat tud emelni mindezzel szemben. És ez az, amit mi, betegek próbálunk terjeszteni: a tapasztalaton alapuló tudásunkat”, összegzett Iñaki Morán.
