A Scientific Reports című folyóiratban megjelent tanulmányt a Stockholmi Egyetem és a Svéd Természettudományi Múzeum kutatói készítették – írja a Heritage Daily.
A szakértők a dél-norvégiai Hummerviksholmenben és a svédországi Bergsgravenben talált, földművelő és vadászó-gyűjtögető életmódot folytató emberek maradványait elemezték. Összesen 38 mintát vizsgáltak, és elsősorban a bennük található mikrobákat vetették össze.
Ismert, hogy Skandináviában az emberek mikor tértek át a földművelésre, azt viszont hosszú ideig nem tudtuk, hogy ez az életmódváltás hogyan hatott az általános egészségi állapotra – mondja Helena Malmström, az Uppsalai Egyetem Humán Evolúciós Programjának munkatársa.
A tudósok 660 mikrobafajt azonosítottak a mintákban, közöttük szép számmal akadtak olyanok, amelyek potenciálisan patogének voltak, azaz betegséget okoztak.
A vadászó-gyűjtögető életmódot folytató ősemberekben főként a halálos meningococcus betegséget okozó Neisseria meningitidishez genetikai nyomait azonosították. Az agyhártyagyulladást és vérmérgezést okozó baktérium nyállal és szoros, hosszan tartó érintkezéssel, például a fertőzött személy megcsókolásával terjedhet. Ezenkívül a mintákban kimutatták a nemi úton terjedő N. gonorrhoeae nyomait is, illetve a pestist okozó Y. pestis baktérium jelenlétét is igazolták. Ez a felfedezés a pestis legkorábbi dokumentált esete.
Minél több ember érintkezett egymással, annál több lehetőség adódott a kórokozók terjesztésére. De még ha találkozunk is olyan, egész közösségekre ható baktériumokkal, mint a Yersinia pestis, a vizsgálatban szereplő életmódoknál az élelmiszereken keresztül terjedő fertőzések voltak a legjellemzőbbek – magyarázta Anders Götherström.
