Egy házikedvencek genetikai vizsgálatával foglalkozó cég nem tudott különbséget tenni az emberi és állati DNS-minta között, ami kétségeket ébreszt a kutyafajták tesztjeinek pontosságával kapcsolatban.
Az amerikai WBZ rádióállomás egyik riportere, Christina Hager a saját arcáról vett kenetmintát küldte el ellenőrzésre, hogy megbizonyosodjon a cég által kiadott DNS-vizsgálat pontosságáról.
A torontói székhelyű cég eredménye szerint a riporter 40 százalékban alaszkai malamut, 35 százalékban shar pei és 25 százalékban labrador.
Hager két másik kisállatok genetikai vizsgálatával foglalkozó cégnek is elküldte a mintáit.
A melbourne-i, ausztráliai és floridai székhelyű Orivet cég arról számolt be, hogy a minta nem tartalmazza a megfelelő adatokat, míg a washingtoni székhelyű Wisdom Panel azt közölte, hogy a mintában nem volt elég DNS a pontos eredmény kimutatásához.
Objektum doboz
Azonban nem ez volt az egyetlen eset, amikor kutyaként azonosítottak egy embertől származó mintát. Tavaly például a New Hampshire-i állattulajdonos, Michelle Leininger szintén a saját arcából vett mintát küldte el a DNA My Dog kutyagenetikai laboratóriumnak. Leininger DNS-e az eredmények alapján 40 százalékban border collie, 32 százalékban olasz masztiff és 28 százalékban bulldog.
Az ebek genetikai tesztelése folyamatosan növekvő iparág, amely 2022-ben globálisan már 235 millió dollárt ért el, és várhatóan 2030-ra ez az összeg akár 723 millió dollárra is nőhet. Fontos szereplői közé tartoznak olyan cégek, mint a DNA My Dog, az Orivet és a Wisdom Panel, azonban a pontatlan eredmények károsíthatják a piac hitelességét.
Lisa Moses, a Harvard Orvostudományi Egyetem állatorvosa és bioetikusa tavaly a WBZ Newsnak elmagyarázta, hogy a fajták meghatározása elsősorban a kutya külső megjelenésére összpontosít, és nem mindig tükrözi a genetikai tényezőket.
