Az antioxidánsok azáltal fejtik ki kedvező hatásukat, hogy közömbösítik az oxidációs károsodást okozó oxidatív szabadgyököket. Ez utóbbiak a reaktív oxigén speciesek (ROS) csoportjába tartozó kémiai részecskék, amelyek károsíthatják a sejtek örökítőanyagát, a DNS-t (dezoxiribonukleinsav, valamint a kódolt öröklött tulajdonságok kifejeződésében szerepet játszó RNS-t (ribonukleinsavat). Emellett azonban oxidálhatják a többszörösen telítetlen zsírsavakat és a fehérjékben található aminosavakat, illetve inaktiválhatnak bizonyos enzimeket is.
Vannak természetesen előforduló antioxidánsok (pl. gyümölcsökben, zöldségekben), valamint mesterségesen előállított antioxidánsok, amelyeket a minőség megőrzése/javítása céljából adnak egyes élelmiszerekhez.
A természetes antioxidánsokhoz tartoznak:
· tokoferolok (a zsiradékok stabilizálásában játszanak szerepet),
· karotinoidok (hiányuk esetén károsodik a fiziológiai teljesítőképesség, hosszantartó hiányuk halálhoz is vezethet),
· flavonoidok (a szervezetre számos jótékony hatást kifejtő, hatezerféle vegyület)
· vitaminok (A-, C- és E-vitamin);
A mesterséges antioxidánsokat többek között a nagy zsírtartalmú élelmiszerek avasodásának késleltetésére használják, amelyek csomagolásán ezt kötelező feltüntetni „antioxidánst tartalmaz” felirattal.
Szabadgyökök és belső antioxidánsok
Az emberi szervezetben egészséges élettani körülmények között is termelődnek oxidatív tulajdonsággal rendelkező vegyületek. Ezek szerepet játszanak a szervezet működésének szabályozásában, így például befolyásolják a sejtszaporodást, a sejteken belüli információátadást, a sejthalált (apoptózis) és a gyulladásos folyamatokat. Fontos szerepet játszanak továbbá a kórokozók (baktériumok és vírusok) elleni védekezésben is.
A szabadgyökök túlzott képződéséhez vezetnek bizonyos életmódbeli és környezeti tényezők, például a nagy mennyiségben fogyasztott, többszörösen telítetlen zsírsavak, a dohányzás, a túlzottan megerőltető testmozgás, egyes gyógyszerek, a szennyezett levegő, valamint az ibolyántúli és radioaktív sugárzás. A fent említett károsodások kivédésére a szervezet saját belső antioxidánsait, az enzimeket és a koenzimeket mozgósítja. Ha nem kellő helyen vagy túlzott mennyiségben keletkeznek szabadgyökök, akkor fokozott oxidatív stressz alakul ki, ami szerepet játszik a szív- és érrendszeri betegségek, egyes tüdő- és szembetegségek, rosszindulatú daganatok és autoimmun betegségek kialakulásában, az öregedésben és a szellemi képesség hanyatlásában is.
Külső antioxidánsok
Az oxidatív szabad gyökök nem kívánt hatását táplálékkal bevitt antioxidánsokkal is ki lehet védeni. A zöldségek és gyümölcsök – a különféle rostok és ásványi anyagok mellett – antioxidánsokat is tartalmaznak, amelyek nyersen, a táplálék alkotórészeként képesek kifejteni jótékony hatásukat. A legfontosabb, táplálékkal a szervezetbe juttatható antioxidánsok a flavonoidok, a karotinoidok és a vitaminok.
Flavonoidok
Körülbelül hatezer ismert vegyület tartozik a flavonoidok körébe, amelyeket növények termelnek a kórokozók és az ibolyántúli sugárzás elleni védelem céljából. Egy-egy gyümölcsben akár öt-tízféle flavonoid is megtalálható, a fényviszonyoktól és az adott évszaktól függően változó koncentrációban. Amellett, hogy a flavonoidok természetes színező, illat- és ízfokozó anyagok, jótékony hatást fejtenek ki az emberi szervezetre. Véralvadás- és koleszterincsökkentő képességük révén csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. Emellett növelik a szervezet védekezőképességét a kórokozók (vírusok és baktériumok) ellen, gátolják az allergiás folyamatok kialakulását és a daganatképződést.
Karotinoidok
A karotinoidok szerepet játszanak a látás, az immunfolyamatok, a csontanyagcsere, a növekedés és a hámképződés folyamatában. Elősegítik a szív-és érrendszeri betegségek és a rosszindulatú daganatok kialakulásának megelőzését. A karotinoidok csoportjába tartozik a likopin, a béta-karotin, a lutein, a zeaxantin, a kapszaicin és a kapszorubin. Ezek megtalálhatók a paradicsomban, sárgarépában, sütőtökben, sárgabarackban, sárgadinnyében, paprikában, homoktövisben, brokkoliban, parajban és céklában.
Az egyik legfontosabb antioxidáns vitamin, az A-vitamin megtalálható a sárgarépában, paradicsomban, sütőtökben, édesburgonyában, a kaliforniai és kápia paprikában, valamint a tojásban, halban, májban, tejben és a sajtban is. Ezért egészséges táplálkozás mellett nem várható az A-vitamin-hiány kialakulása, aminek szaruhártya-szárazság, látásgyengeség, vesekő, bizonyos bőrelváltozások, töredező körmök, növekedési zavar, gyenge csontok, rossz fogak és akár meddőség is lehet a következménye.
A C-vitamin egy igen erőteljes antioxidáns. Hiánya fogínyvérzéshez és fogzománc-károsodáshoz vezethet, de fáradékonyságot és a koncentrálóképesség romlását is okozhatja. A C-vitamin legfontosabb forrásai a citrusfélék, a fekete ribiszke, csipkebogyó és a zöldségek (káposztafélék, brokkoli, paradicsom, paprika, karalábé, petrezselyemzöld).
Az E-vitamin védi a sejthártyát, így gátolva meg az öregedés folyamatát. Forrását képezik a növényi olajok, a búzacsíra, diófélék, különböző magvak (például napraforgómag), tojássárgája, margarin, avokádó, spenót és a paradicsom.
Fontos tudni, hogy az ajánlottnál nagyobb mennyiségű antioxidáns bevitelével kedvező hatásuk nem növelhető, ugyanakkor túladagolásuk – a különböző étrend-kiegészítők mértéktelen szedése – károsítja a szervezetet. A külső antioxidánsok szervezetbe történő bevitele a változatos, gyümölcsben és zöldségben gazdag étrend révén biztosítható. Az egészséges táplálkozás – legalább napi 400-500 gramm zöldség- és gyümölcsfogyasztás – elősegíti a szervezetben képződő szabadgyökök és az antioxidánsok közötti egyensúly megvalósulását.
